OLVASÓI LEVÉL
Élet a medvék között Tusnádfürdőn: egy ökológia-terepgyakorlat tapasztalata
utolsó frissítés: 2021-07-14 10:47:05Többünknek nem volt semmiféle előzetes tapasztalata arról, hogy mit jelent egy “medvés” városban élni. A számunkra hétköznapi életvitel itt teljesen átalakult, és akár a legalapvetőbb mindennapi tevékenységeinket is a medve jelenléte befolyásolta - írják a diákok beszámolójukban.
Bizonyára köztudottá vált már mindannyiunk számára, hogy Tusnádfürdő mindig is gócpontként szolgált a régió medvéi számára (a város maga voltaképpen a medvék migrációs útvonalainak ütközőpontjában létesült a 19. században - szerk.megj.) Viszont az utóbbi években sokkal jelentősebbé nőtte ki magát a probléma – egyre több a városban a medvék száma, egyre intenzívebb a medvejelenlét -, amit mielőbb orvosolni kell.
Igazán hatékony megoldást akkor találhatunk, ha magunk is belátást nyerünk a helyiek mindennapjaiba. Többünknek nem volt semmiféle előzetes tapasztalata arról, hogy mit jelent egy “medvés” városban élni. A számunkra hétköznapi életvitel itt teljesen átalakult, és akár a legalapvetőbb mindennapi tevékenységeinket is a medve jelenléte befolyásolta. Olyan egyértelmű dolgok, mint a munkahelyre, iskolába való biztonságos eljutás, szemétkezelés, kikapcsolódás és más háztartás körüli tevékenységek állandó prevenciót, tudatos odafigyelést igényelnek a helyiek részéről.
Ökológus és biológus hallgatókként fontos volt megtapasztalni a helyi közösség mindennapi életét, egyetemet végzett jövőbeni szakemberekként a természetvédelem szociális dimenzióit, vagy ha szabad úgy fogalmazzunk, a természetvédelem szociális, gazdasági árát akkor, amikor a természetvédelem nincs kellőképpen menedzselve, kormányozva.
A medve védett faj az Európai Unióban és Romániában is. Ugyanakkor a medve körül rengeteg érdek, érték, megélés/tapasztalás van, és ezeket valóban csak akkor “tanulhatjuk meg”, ha közvetlen tapasztalat során átérezzük azt, ahogyan a helyi közösség megéli a medvéket a településen.
Az egyetemi iskolapéldák után szembesülünk azzal, hogy mennyire sokszínű, sokrétű egy adott helyzet, amihez folyton adaptálódni kell. Például azt is figyelembe kell venni, hogy Tusnádfürdőn rengeteg turista megfordul, amitől a helyiek megélhetése is függ, viszont egyben a látogatók meg is nehezítik a medvék általi károk megelőzését például azzal, ahogyan viselkednek, ahogyan gyűjtik a szemetet. Többször tapasztaltuk azt, hogy a helyi gyerekek estefelé “eltűnnek” az utcákról (nem szabad kint maradjanak játszani, bár 19 órakor még világosság van) és a helyi felnőttek is csak ritkán járkálnak. Ezzel szemben a turistáknál mintha akkor kezdődne az élet: csoportosan indultak el medvéket nézni, elemlámpával, olykor zajongva. Ebből azt tanultuk meg, hogy minden turistának meg kellene tanulni és betartani egy olyan viselkedéssorozatot, ami specifikusan a medvés településekre jellemző. Ha nem teszik meg, csak meggyűlik a helyiek baja a medvékkel, és ez a fajta turizmus se nem fenntartható, se nem etikus.
Az emberekkel való beszélgetéseink során azt tapasztaltuk, hogy a legtöbbjük szerint nagyon nagy kihívást jelent a medvék jelenléte a városban, és legtöbbjük már egyáltalán nem lát lehetőséget ebben, azaz a helyzet átbillent. Ami eddig a hely egyik vonzereje volt, most sok esetben elrettentő tényezővé vált.
Villanypásztoros lefedettség
A meglátogatott háztartások közül 60% esetében volt villanypásztor felszerelve, leginkább egy szállal, de szép számban találunk két szálas megoldásokat is. A három, vagy háromnál több villanypásztor szál relatíve kevés esetben fordul elő. A legtöbb villanypásztoros háztartáshoz, illetve más ingatlanokhoz a 2019-2020-as években telepítették ezeket a megelőző eszközöket (75%), amelyből 85% esetében a felszerelés a Polgármesteri Hivatal hozzájárulásával vagy részhozzájárulásával történhetett meg.
A működő villanypásztorok és a megfelelő kiegészítő preventív intézkedések a háztájakon (pl. szemetesek elzárása, gyümölcsök felszedése) meglehetősen hatékonynak mutatkoznak, a vizsgált villanypásztoros ingatlanok meg vannak elégedve a prevenciókkal.
Az interjúkból kiderült, hogy több medve okozza a konfliktusokat Tusnádfürdőn, az elmondások alapján 12 medve osztozik Tusnádfürdő különböző részein; mindegyik más viselkedéssel, temperamentummal és technikával képes kellemetlenségeket okozni.
Személyes tapasztalatainkra és tanulságainkra visszakanyarodva, megtanultuk azt is, hogy a medvés helyzetre az olyan településeken, mint Tusnádfürdő, nem létezik egyetlen egy általános megoldás, hanem több van, amelyeket egyszerre kell alkalmazni, ha az a cél, hogy a település körül továbbra is medvék éljenek, ugyanakkor a település medvebiztos legyen. Szükséges ehhez az intézmények, ember és természet harmonizálása, amely lényeges intézményi, társadalmi és gazdasági tőkék mozgósítását feltételezi.
A megkérdezettek szerint az ideális megoldás az lenne, ha Tusnádfürdőt és környékét medvebiztossá és nem medvementessé tennék.
Ez azt jelenti, hogy a helyiek a medvék kilövését nem tekintik egyedüli megoldásnak, hanem egy sor olyan intézkedést tartanak fontosnak, ami a biztonságérzetet növeli és az emberi viselkedést formálja.
Tusnádfürdő sajátos helyzete miatt komoly segítséget kellene kapjon a román kormánytól, ha a cél ténylegesen az, hogy a település ne veszítse el azt az identitását, amit a medvék adtak és adnak.
Összegzés
Mind a medveprobléma kapcsán, mind a tanösvényhez szükséges információk gyűjtése során rájöttünk, hogy csapatban az erő, hiszen a biológia mint tudományág annyira sokoldalúan összetett, hogy egyénileg lehetetlen lett volna ezt a tanösvényt és a medve-ember konfliktus felmérését kivitelezni. Aktív turistákként jártuk a természetet, miközben az ott zajló természetes életfolyamatokat sem zavartuk meg. Számos információ került a birtokunkba, ezáltal a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy ki tudjuk válogatni a legjelentősebbeket közülük. Érdekességképpen szembesültünk például a klimatikus (hőmérsékleti) inverzió nevű jelenséggel, azaz a hideg időszakot követően a könnyebb meleg légáramlat maga alá szorítja a jelen levő hideget. Ehhez adaptálódik a környék vegetációja, például a melegebb klímát kedvelő lombhullató fák a fenyvesek szintje fölé kerülnek.
A helyiekkel való beszélgetés empátiára nevelt, ezáltal több nézőpontból is rálátást nyerhettünk a problémára és egy rövid ideig a lakosok hangjai lehettünk. Észrevettük, hogy annak ellenére, hogy nem egy újkeletű problémáról van szó, sokan még mindig nem tudják hatékonyan kezelni a helyzetet. Azonban nem kell elfelejtenünk, hogy bár sokszor egyértelműnek tűnnek a megoldások, ezek kivitelezésének határt szabhat a bürokrácia és az anyagiak.
Munkánk során fontos tényezőnek bizonyult a türelem és a felismerése annak, miszerint a média nem tükrözi pontosan a valóságot. Bátorítunk mindenkit arra, hogy törekedjenek hiteles forrásokból informálódni, merjenek véleményt nyilvánítani, segítséget kérni, illetve nyújtani. A probléma közös, ezért együttes megoldásokra van szükség, mindennek alapja a kommunikáció.
Megpróbáltuk a teljes szakmai tudásunkat a tőlünk telhető legjobb módon átadni, remélve, hogy mind a helyi közösség, mind a leendő ide látogató turisták számára hasznos információkat hagyunk magunk után. Azt üzennénk, hogy bátran járjanak a természetben, nyitott szemmel megfigyelve a jelenlevő biodiverzitást. Figyelve arra, hogy minél kevesebb nyomot hagyjanak maguk után.
A terepgyakorlat során munkánkat megkönnyítette a helyi közösség bizalma és nyitottsága, amelyet értékelünk és megköszönünk. Őszintén reméljük, hogy a medvék jelenléte körüli problémák és sürgősségek minél hamarabb megoldódnak, hiszen jelen pillanatban is sok érdekelt személy és szakember foglalkozik ezzel oly módon, hogy Tusnádfürdőnek az az identitása, amelyet a medvék adnak, ne vesszen el.
A cikk szerzői: a terepgyakorlatozó diákok PR osztaga
A tevékenység az EGYÜTT A TERMÉSZETÉRT című projekt keretében zajlik, melynek kivitelezője az ACCENT GeoÖkológiai Szervezet. A projektet Polgár-Társ Alapítvány és a MOL Románia támogatja, és a Tusnádfürdő Polgármesteri Hivtalával, a Babeș-Bolyai Tudományegyetemmel és a tusnádfürdői Jókai Mór Általános Iskolával partnerségben van kivitelezve. A tevékenység helyi koordinátora a kivitelező részéről Imecs István ökológus, a diákokat pedig dr. Hartel Tibor kísérte az egyetem részéről. A projekt koordinátora az ACCENT GeoÖkológiai Szervezet részéről Pilbáth G. Attila.