2020. október 27. keddSzabina
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város
reply.transindex.ro

Borboly Csaba:

A politikában a teljesítmény is számít

utolsó frissítés: 2020-10-12 14:39:41

Több szempontból is tanulságos az idei önkormányzati választások eredménye. Székely István már eltemette az etnikai szavazást, amin komolyan el kell gondolkodnia mindenkinek. Az etnikai hívószó a tömbben még annyira sem számít az önkormányzati választásokon, mint szórványban, hiszen nincs ilyen tét. Ezt láttuk Székelyudvarhelyen, ahol a polgármester és csapata fölényes győzelmet aratott egy román párt logója alatt.

Újra kell gondolni az üzeneteket, és le kell szögezni, hogy a tulipános logókra adott választói felhatalmazás nem feltétel nélküli. A tulipán ereje abból a politikai tőkéből fakad, amit az e logó alatt dolgozó politikusi generációk teljesítménye felhalmozott. Ezt a tőkét lehet növelni, és lehet erodálni is.

Amint azt a tőkéről tudjuk: felhalmozni nehéz, elherdálni könnyű. Egy olyan helyzetben, amikor Európa-szerte patinás pártlogók tűnnek el a süllyesztőben, érdemes komolyan elgondolkodni arról, mit kezdünk azzal a politikai tőkével, amivel a Szövetség rendelkezik.

A névre szóló szavazás tanulságai


Voltak olyan hangok az elmúlt hónapokban az RMDSZ-ben, miszerint nem számít, ki a jelölt, a tulipán a nyerő. Megdöbbenéssel hallottam ezeket a véleményeket, és nem hiszem, hogy egy vállrándítással napirendre térhetünk felettük.

Az RMDSZ megyei tanácsosi listája Hargita megyében 64 894 szavazatot kapott, a tanácselnökjelöltje – jómagam – pedig 69 822-t.

A többség ott is a nevemre ütötte a pecsétet a tanácselnökjelöltek listáján, ahol nem a Szövetség polgármesterjelöltje és helyi listája nyert.

Csíkcsicsóban 744 szavazatot kaptam, az EMSZ-es tanácselnökjelölt pedig 509-et – miközben helyben az EMSZ polgármesterjelöltje és csapata nyert. Szemléletesebb példa Székelykeresztúr, ahol az EMSZ polgármesterjelöltje 2702 szavazattal nyert, a megyeelnöki tisztségért induló párttársa viszont csupán 1704 szavazatot kapott, míg a személyemre leadott voksok száma 2561. Székelyudvarhelyen is hasonló a helyzet, megyei tanácselnökjelöltként 6829 szavazatot kaptam, az RMDSZ megyei tanácsosi listája 6167-et; Gálfi Árpád polgármester pártja, a POL megyei tanácselnökjelöltje 4464-et, megyei tanácsosi listája pedig 4789-et.

Mindez azt mutatja, hogy az RMDSZ megyei vezetésével elégedettek voltak az emberek, még ha helyben mást választottak is.

Így volt ez a gyergyói települések mindegyikén is.

Nem célom csapatunk eredményeit fényezni, sokkal fontosabb a Hargita megyei eredményeknél az, hogy a Szövetség jelöltjei Marosvásárhelyen, Szatmárnémetiben, Szászrégenben, Maros megyében valódi sikertörténetet írtak, és a listát még bővíthetném. Ami minket illet itt, Hargita megyében, bőven hozott tanulságokat a választás számomra és a területi RMDSZ-szervezetek számára is. Jelenleg gőzerővel dolgozunk azon, hogy a választópolgárokat decemberre meg tudjuk győzni arról, hogy sorsdöntő fontosságú parlamenti választás előtt állunk. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy az országos átlag alatt legyen a magyar részvétel, sőt mi több, parlamenti választáson az élvonalba tartozást szoktuk meg. A 2016-os parlamenti választáson a csíki területi részvétel meghaladta a Kárpátokon túli megyék részvételi adatait is, emlékeim szerint elsők vagy másodikak voltunk országos szinten.

Újra kell fogalmaznunk a hívóüzeneteket, és újra kell gondolnunk a kommunikációs csatornákat is.

Tudom, sokan bíráltak és bírálnak ma is az online kommunikációmért, de sokszor bebizonyosodott – legutóbb szeptember 27-én! –, hogy megvan az eredménye. Az embereket közvetlenül érintő problémák megoldásának keresése és annak napi szintű kommunikációja igenis számít, az emberek ezt értékelik. A bizalom megszerzésének és megőrzésének ez az egyik feltétele.

A kommunikáció mögött viszont valódi munka kell hogy legyen. Én azt hiszem, hogy a kommunikáció a munka része – aki úgy kommunikál, hogy nincs mögötte tartalom, az hamar lelepleződik.

Bár nagyon feszített a tempó, időt kell szakítanunk a helyhatósági választások tanulságainak értékelésére

Nem győzelmi jelentést szeretnék készíteni tehát, hanem bejelenteni, hogy megyünk tovább előre: kettőzött lendülettel, minden energiát beleadva. Azt szeretném, ha ezek az energiák valóban a magyar közösség megmozgatására, az előttünk álló választás tétjének megismertetésére és a Szövetség üzeneteinek eljuttatására, így végső soron a választói aktivitás növelésére lennének fordíthatók.

Ennek elsődleges feltétele, hogy a saját utunkba ne ássunk akadályokat, és (legalább) az amatőr hibákat elkerüljük.

A tulipános politikai tőke erodálásának legamatőrebb módja az, ha fontos, közvetlenül választott tisztségre a jelölteket az átláthatatlan belső intrikák cilinderéből húzzuk elő a választások előtt pár héttel.

Az ilyenfajta bűvészkedés a legrosszabb üzenetet közvetíti a választók felé, éppen a legérzékenyebb kampányidőszakban: egy átláthatatlan döntési mechanizmusokkal küzdő, döntésképtelen, belső konfliktusokkal terhelt szervezetét. Ki szeretne olyan politikusokra szavazni, akik a saját szervezetükben sem tudnak rendet tartani?

A listás választásokon nem ennyire kiélezett a helyzet, hiszen ott valóban inkább egy csapatra, mint egy személyre szavaznak a választók, de a jelöltek kiválasztási mechanizmusának átláthatósága hasonlóképpen fontos. Szerencsére ezen a téren egyelőre jól haladunk, működnek a jelöltállítási folyamatok.

Nem szeretném elterelni a figyelmet a parlamenti jelöltállításról, de a helyhatósági választások tanulságait most kell levonnunk. Nemsokára kezdődik a parlamenti választás kampánya, és az RMDSZ-nek ebben a kampányban az összes erőforrására szüksége lesz, így nem érünk rá az értékeléssel.

Jól felépített jelöltekre és átlátható, demokratikus jelölési mechanizmusra van szükség

Hargita megye vonatkozásában a legfontosabb tanulságot abban látom, hogy a jelöltállítási mechanizmusainkat hatékonnyá, átláthatóvá és demokratikussá kell tennünk. Példát kell vennünk az RMDSZ azon szervezeti egységeiről, amelyekben ez jól működik. Elfogadhatatlan és nem működik, hogy nálunk egyes politikusok a választások előtt pár héttel kezdenek el sürögni-forogni, zavaros vizeket kavarni, amikben aztán halászhatnak, mindenféle mondvacsinált indoklással, akár a személyiben szereplő lakcím alapján „revendikálva” a jelöltséget. Az ilyen viselkedés nemcsak a bajtársi viszonnyal nem egyeztethető össze (ami pedig a közös munka alapja), és nemcsak a jó ízléssel megy szembe, hanem komoly károkat okoz a szervezet politikai tőkéjében is.

Az RMDSZ akkor dönt jól, ha nem árul zsákbamacskát, és idejében állít önkormányzati jelölteket, átlátható, demokratikus folyamatok során. Ha valaki újítani akar, fel akarja magát építeni az önkormányzati politikában, az legalább két év kemény munka. Ahol pedig már van egy elfogadott személy, ott sem elég a név meg a szervezeti logó, kell a folyamatos teljesítmény.

A választási részvétel minden alkalommal kulcsfontosságú a Szövetség számára, és ezen a téren helye lenne számszerűsített követelmények megszabásának is. Mondhatnánk például, hogy tömbvidéken helyhatóságin a 40% még belefér, de a parlamentin, az európai parlamentin és az államelnökin már 50%-ot várunk el. Jó lenne irányszámokat megadni, akár abszolút mértékben, akár az országos átlaghoz viszonyítva, és ehhez mérni az egyes területi szervezetek, vezetők teljesítményét, ugyanis az tarthatatlan állapot, hogy a tétre menő országos választásokon, mint a parlamenti vagy az európai parlamenti választás, az etnikai, demográfiai, településszerkezeti és mindenféle szempontból hasonló körülmények között dolgozó megyei/területi szervezetek között akár 30 százalékpontos teljesítménybeli különbség kezd becsontosodni ciklusról ciklusra.

Ha nincs világos elvárás, teljesítménykritérium, akkor elburjánzanak a kontraszelekciós folyamatok. A mozgósítási teljesítményt pedig számon kell tartani, és aki magasabb részvételt képes elérni, azt hagyni kell dolgozni. Ott kell gondolkozni a változtatások szükségességén, ahol a részvételi adatok, az eredmények elmaradnak az elvárható szinttől.

Természetesen a szervezeten belüli verseny, a változtatás, a fiatalítás nagyon fontos, de annak őszintének, nyíltnak kell lennie, az alkalmazottként viselkedő, nem önjáró fiatalokkal semmire sem megyünk, csak arra, hogy az ilyen fiatalokat mozgató RMDSZ-politikus bekasszírozza a 15%-os ifjúsági kvótával járó döntési arányt helyi, illetve országos RMDSZ-es döntéshozó fórumokban. Éppen ezért kell megteremteni azokat az átlátható és demokratikus kereteket, amelyek az ilyen versengést a Szövetség hasznára fordítják, és nem engedik, hogy kontraproduktív intrikákba forduljon.

Olyan szervezeti megoldásokat kell kidolgoznunk, amelyek egyértelmű döntéseket képesek hozni a közvetlenül választott jelölteket illetően. Hargita megyében a három területi szervezet egyeztető tanácsa jelenleg nem ilyen fórum, mivel a döntései könnyen blokkolhatók. Ezen változtatnunk kell. Olyan jelölő szervezet felállítására van szükség, amely világos döntést tud hozni, amelyet ha egy jelölt nem fogad el, akkor előválasztáshoz lehet folyamodni.

A megoldás megtalálása természetesen elősorban a mi dolgunk, csíkiaké, udvarhelyieké és gyergyóiaké. Ugyanakkor a Hargita megyei tanácselnökjelölt-állítás tanulságai nemcsak nekünk szólnak, hanem az egész Szövetségnek, sőt az egész magyar közösség okulására is szolgálhatnak.

Nem tisztem a más térségekben elért eredmények elemzése, de biztos vagyok benne, hogy nagyon alaposan meg kell vizsgálnunk az okokat azokon a helyeken, ahol pozíciókat vesztettünk. Át kell gondolnunk az üzeneteinket, de át kell tekintenünk a szervezeti megoldásainkat is. A szórványra úgyszintén oda kell figyelni, az eddigieknél sokkal erősebben, vissza kell szerezni az önkormányzati helyeket, meg kell erősíteni a helyi és országos képviseletet. Ehhez alap kell hogy legyen a toborzó- és megújulási képesség, el kell felejteni sok olyan eszközt és stílust, ami az elmúlt harminc évben még „trendinek” számított, különben a szórvány és a tömb egyaránt veszít.

Nem fogjuk engedni, hogy lejtőre tegyenek

Tudatában kell lennünk annak, hogy ha nem sikerül az érdekképviseleti szervezetünkön belül betartani a szabályokat és átlátható, demokratikus keretek közé szorítani a belső versengést, az a szervezetnek – és végső soron a magyar nemzeti közösségnek – fog ártani.

Meg lehet nézni, mi történt Felvidéken a magyar politikai érdekképviselettel: nem tudtak keretet adni a belső versengésnek, ezáltal teret engedtek egy vegyes pártnak (MOST-HÍD). Ebből egy olyan politikai lejtő alakult ki, amin nem volt megállás: pozíciókat vesztettek a megyékben, magyar többségű városok élén állnak szlovák polgármesterek, és mára még a vegyes párti magyar parlamenti képviselet is elveszett, pedig ott a magyarság aránya közel van a tíz százalékhoz.

A felvidéki magyarság most kezdi összeszedni az erejét, most indulnak el újra az összefogás útján. Én biztos vagyok abban, hogy mi nem most szeretnénk elkezdeni megismételni az ő tévedéseiket és intrikákkal, taktikázással megfosztani a magyar embereket a politikai képviselettől az önkormányzatokban meg a parlamentben. Márpedig éppen MOST kezdtek el vegyes pártok dörömbölni a Székelyföld kapuján (is).

Hargita megye a legnagyobb magyar lakosságú megye Romániában. Közel minden negyedik RMDSZ-szavazat Hargita megyéből érkezik az országos választásokon, ezért tiszta, átlátható jelölési rendszerre van szükség, ami kizárja a kanyarban, záróvonalnál, ittasan, jobbról előző manővereket. Az ilyenekkel úgy általában is érdemes csínján bánni, a sokéves baleseti statisztikák szerint rendkívül veszélyesek minden résztvevőre, nem csak a vétlen közlekedőkre.

Számomra a politika az emberek bizalmának megszerzéséről és megtartásáról szól. Nem fogjuk hagyni azt, hogy az elmúlt évtizedben elért RMDSZ-es Hargita megyei eredményeket elherdálják. Megtaláljuk a módját annak, hogy a választást követő négyéves ciklusban is a térségi együttműködést fenntartó közös döntési és konzultációs mechanizmusok működjenek. Ami nem működik, azt megjavítjuk, ami pedig működésképtelennek bizonyul, ahelyett újat hozunk létre.



A szerző Hargita Megye Tanácsának elnöke.