MINDENT HANTZ PÉTERRŐL
A BKB-re hallgatva a román diákok nem dohányoznak a bentlakásban
Magyari Tivadar utolsó frissítés: 2007-11-22 10:13:58“A Babeș-Bolyai költségvetése nem titkos. Meg is szokott jelenni a BBTE közlönyében, ami szabadon terjedhet az oktatók között.”
Hantz Péter közölte, hogy tudomása szerint a kolozsvári BBTE vezetősége a kisebbségi hallgatók után járó megemelt fejkvótából származó alapokkal nem annak rendeltetése szerint gazdálkodik, és titkolja a saját költségvetését. Erről szólt a sajtóhír.
Nos, a Babeș-Bolyai költségvetése nem titkos. Meg is szokott jelenni a BBTE közlönyében, ami szabadon terjedhet az oktatók között. Az egyetem szenátusa meg is szokta vitatni, szavaz róla. Az igaz, hogy utcáról betoppanó személyeknek nem tartoznak, minden munkát félretéve, hosszas előadásokat tartani erről.
A minisztérium pár éve egy magyar tagozatos, állami helyen tanuló diákért kétszer annyi pénzt fizet mint egy román diákért. Ezt hosszú ideig nem akarták, de aztán sikerült elérni. Azért van ez így, mert a magyar diákok évfolyamaiban kevesebb hallgató van, mint a román csoportokban.
Ám a költségek ugyanazok, hiszen ugyanannyi órát kell tartani, ugyanolyan körülmények között; a magyar oktatóknak azonos besorolásban akkora fizetést kell kapniuk, mint a román kollegáiknak, a magyar diákok olyan ösztöndíjat, mint a román társaik,
a termet nekik is 20 fokra kell fűteni
akkor is, ha feleannyian vannak mint a román társaik. Ezt megkapják. Nos, itt van a pénz, amit a politikusok keresnek. Ha telefonon hívnak, ezt elmondtam volna nekik is.
Az egyetemnek folyamatosan el kell számolnia minden egyes államilag támogatott diákkal, külön románnal, külön magyarral. Ezért gondosan meg is számláljuk őket, mert ha egy diák is hiányzik, máris pénzt veszítünk. Ha valamilyen hibából akár eggyel többet jelentünk, megbüntetik az egyetemet.
A pénzt a leadott listák alapján az államkincstár utalja egyenessen az oktatók vagy a diákok bankkártyájára, vagy azoknak a számlájára, akiktől a felszereléseket, fogyóanyagot vesszük. (Az infrastrukturális beruházások összege külön juttatásként érkezik, nem a fejkvóták keretében.)
Hantz Péter egy számítást is terjeszt, amiben leegyszerűsítve azzal spekulál, hogy mennyi pénze volna egy-egy karnak, ha ott nem létezne román tagozat. Ám a karok állami finanszírozása hét-nyolc további tényezőtől függ, és nem csak a diákok számától (publikációk száma és típusai, kutatási szerződések, betanítók-főállásúak aránya, más minőségi mutatók). Ezért a Hantz által terjesztett számok szintén általános derültséget keltettek a témában szakosodott újságírók vagy egyetemi személyek körében.
__________________
Ha egyetemszervezésben valamilyen dilemmánk támadna, az biztos, hogy nem Hantz Pétertől kérünk tanácsot. Hacsak azt nem akarom megkérdezni, hogy mennyiért gravírozzák most Pesten a táblákat, mert ki akarok tenni valami feliratokat a tanítóképzőkön. No, nem a vécére, hanem az épület külső falára. Nem két és fél percre, hanem évekre. Nem a fizikaoktatókkal akarom kitetetni, óratartás helyett, hanem a mesteremberekkel.
Nem a magyar adófizetők pénzén, hanem a románokén. Fizessenek, nekik kellett a közös egyetem! Nem az újságírók előtt, mert nem biztos, hogy a felszegezés ténye érdekli őket.
Azt szeretnénk, ha őket az egyetemről a tudomány, a magyar nyelvű tanítás, a szakmai versenyek, a magyar diákok hagyományőrző gólyabálja vagy ballagása, a szakmai gyakorat érdekelné ismét. A magyar színis diákok sikeres vizsgaelőadásai. A kórusaink külföldi sikeres turnéja. A magyarországi vendégtanárok sikere. A diákcsere-programok, a tanrend reformja a magyar tagozaton. Akadémikus oktatóink nemzetközi ismertsége.
__________________
A magyar oktatók nagy része soha nem támogatta Hantz Pétert, de amikor kirúgták az egyetemről betyárbecsületből és elvből (szólásszabadság) kiálltunk mellette. Ekkor lett a sajtónak az a benyomása, hogy ez a két-három személy, ami a „BKB” betűszó mögött van, a magyar oktatókat és diákokat képviseli. Akkor még valamivel több oktató jóban volt vele, sőt vele eveztek.
De azóta hetente talákozom olyan tanártársakkal, akik mosolyogva vagy mérgelődve beszélnek a BKB-ról. Csodálkozva mondom ilyenkor a kollegának: „Hát pedig te békábésnak vallottad magad!” Erre azt felelik, hogy, ja, azóta a BKB árulónak,
kommunistának, kollaboránsnak minősítette őket.
Mert nem voltak hajlandók különféle akciókban résztvenni. „Azt csak Hantz Péter tudta csinálni, hogy az órán egyik kezével írt a táblára, a másikkal telefonált és szervezte a következő zavarkeltést.”
__________________
Megmondta, láthattuk a tévében: szét akarja verni a BBTE-t.
„Szét fogjuk verni az egyetemet. Meglátod, Tivadar, nem lesz itt magyar diák, nem jönnek ide felvételizni”.
Magánemberként ezen szórakoztam, de „hivatalból” meg kellett ijednem, mert a sajtó jórésze által akkor még nagyon futatott Hantz Péter sokat árthatott. Ez már nem táblákról szólt, hanem erdélyi magyar fiatalok egyetemválasztásának manipulálásáról.
Jött is július elején a felvételi előtt néhány zavaros szövegű kezdeményezés, amikor az RMDSZ másod-harmadvonalbeli politikusai egyúttal politikai tőkét is akarak kovácsolni egy oktatási intézményből és magából Hantzból.
Az akkori szövegük lényege az volt, hogy itt nem is létezik magyar oktatás, ami van az egy csekélység, válságos állapotban van. („Nem állnak a magyar diákok rendelkezésére szakorientációs lehetőségek, önállósult profilok”) A tanári kar és diákság felháborodott, hiszen a mindennapi tudományos, oktatói munkájukat,
a több mint hétezer magyar hallgató létét vonták kétségbe,
akik „nem létező” ötvenkilenc szakon magyarul tanulnak. A magyar oktatók azzal vádoltak, hogy „kímélem” a BKB-t, falazok nekik stb. Terjedt a vélemény, hogy Hantzék mögött a másik két konkurens magyar felsőoktatási intézet áll, de szerencsére akkor már napi kapcsolatban, jó viszonyban voltunk a Sapientia vagy a Partiumi Keresztény Egyetem vezetőivel, és közvetlenül, forró vonalon, lehetett tisztázni bármit.
Azután már csak komikus epizódok voltak, és állítólag az addig háromtagú BKB-törzs már csak Hantz Péterből állt. Például augusztus végén Hantz sejtelmesen felhívta az újságírókat és megsúgta, hogy táblákat helyezett el ismét az egyetemen, meg is jelölte nekik, hogy hol. De azt is elmondta, hogy le fogja tagadni. Ezen újságírók, magyar oktatók és diákok maguk között napokig szórakoztak.
A helyszínre érkező immár kevés sajtós ugyanis több és nagyobb magyar feliratot talált, amiket viszont mi tettünk ki, hivatalosan, az állam pénzén, azelőtt. Az egyik Hantz-féle tábla
a hevenyészett ragasztás miatt leesett,
amikor a magyar újságíró hozzáért. Mondta neki az ottani magyar tagozat-vezető viccelődve: „Na, most nemzetáruló lett ön is, látja! Leverte a kétnyelvű feliratot!” Egy másik Hantz-féle tábla most is ott van, ahova tette. Ha már odaragasztotta, hadd legyen, mert senkit sem érdekelt különösebben, hogy hány nyelven írja, hogy „dohányozni tilos”.
Egy további szintén leesett, ezt állítólag egy magyar diák elvitte, és kitette a bentlakásban az illemhelyre, mert bosszantotta, hogy ott cigarettáznak. Ott most csak magyar felirat van, de a románok is tiszeletben tartják, mert a magyar adófizetők pénzén készített táblákra Hantz Péter felvésetett egy áthúzott csikket is, és ezt mindenki érti.
Aztán jött a Bulgakovos eset. Ez őszintén megdöbbentette azokat a diákokat, akik Tőkés Lászlót szimpatizálják. Hantz Péter a kolozsvári Bulgakov kávézóban hangosan, a szokásos hosszú monológban
szidta Tőkést, mint a bokrot,
aki szerinte nem támogatja kellő hatékonysággal az ő akcióit. Az addig valóban jóhiszeműen, példás pártok feletti összefogással megszólaló magyarországi EP-képviselők is megkapták a magukét. Hantz Péter addig rendszerint az RMDSZ-t szidta. (Volt amikor dícsérte: „Beszéltem Bélával, mindenben támogat. Történelmi pillanat van. Addig üssük a vasat, amíg meleg! Szét fogjuk verni az egyetemet. Stb.)
A mostani kötekedés, zavarkeltési szándék összefüggésben áll azzal, hogy a magyar tagozat minden szintjén tisztújító választások vannak, és a zavarkeltők a kampányból sem akarnak kimaradni.
Magyari Tivadar
A BBTE magyar tagozatának vezetője