reply.transindex.ro

GÓRÉVÁLASZTÁS

Minden változik, de a lényeg nem

Borboly Csaba utolsó frissítés: 2013-09-25 14:41:29

Kóbor kutyák, Verespatak, milliárdos uniós támogatások lehívása, kormányzás, autópályák, vasút – annyiban van relevanciájuk, hogy mennyire használhatók fel a jövő évi voksvadászatban.

Minden változik, de a lényeg nem. Ez a refrénje egy magyarországi rapcsapat slágerének. Ha elemezzük a romániai politikai történéseket, akkor azt kell megállapítanunk, hogy ez a refrén pontosan, világosan és tömören leírja a jelenlegi romániai politikai helyzetet. Minden mozog, változik, de a lényeg nem, ami a romániai politikában nem más, mint az államelnöki funkció. Az a döntő és meghatározó, hogy mely politikai, hatalmi csoportosulás jelöltje az államelnöki tisztségre pályázó személy. Romániában, aki megszerzi jövő év végén ezt a pozíciót, az a góré minimum öt évre, de inkább tízre. E pozíció megszerzése a kardinális kérdés a romániai politikai pártoknak, minden más másodlagos ehhez képest. A népszavazási törvény ellen az alkotmánybírósághoz benyújtott államfői beadvánnyal letisztult a képlet, az államfői választásokig nem lesz új alkotmány, és így nem kerül sor a regionalizációra sem.

Kóbor kutyák, Verespatak, sok tíz milliárdos uniós támogatások lehívása, kormányzás, autópályák, vasút, az államapparátus modernizációja – mindezen témáknak az egyes politikai erők számára annyiban van relevanciájuk, hogy mennyire használhatók fel a jövő évi voksvadászatban. Amelyik témáról úgy gondolják, hogy nem hoz szavazatokat, azt ejtik, példa erre maga a kormányzás, amely úgy általában koptatja a kormányzó erőket, tehát

nem kormányoznak, csak mímelik.

Semmi sem drága, láthatjuk, bármit beáldoznak.

Ehhez képest, ha megnézzük, mivel foglalkozott mostanáig az elmúlt egy évben az erdélyi magyar politikum, akkor mit látunk? Két meghatározó téma volt: a regionalizáció, illetve a brüsszeli polgári kezdeményezések. Az utóbbiakat kivétel nélkül visszadobta az Európai Bizottság, a regionalizáció pedig az alkotmánymódosítás elhalasztásával későbbre tolódik. Feltevődik a kérdés, hogy abban a politikai helyzetben, amelyben csak egy dolog számít, az államfői választás, és ennek kimenetele fogja meghatározni, mi történik az országban a következő öt évben, bölcs dolog-e, ha mi erről a dologról nem veszünk tudomást.

A jelenlegi politikai helyzet képlékeny, átmeneti állapot. Az fog kormányt alakítani 2014 után, azoknak a politikai erőknek a célkitűzései fognak érvényesülni, amelyek a következő államelnökjelöltet e tisztséghez juttatják. Azoknak a társadalmi csoportoknak az érdekei fognak nagyobb eséllyel érvényesülni, amelyek e választás nyertese mögött állnak.

A fentiek tükrében számomra érthetetlen, hogy az erdélyi magyar közbeszédben miért marginális téma a jövő évi államfőválasztás, amikor tudjuk, hogy ez olyan aktus, amelybe az erdélyi magyar közösségnek, ha akarja, és ha fontosnak tartja, lehet beleszólása, ugyanis

a két legutóbbi választás kimenetele százezer szavazaton múlott.

Erdélyi magyar szavazóból pedig van egymillió.

A regionalizációra, illetve az európai polgári kezdeményezésre visszatérve fontosnak tartom leszögezni, hogy mindkettő lényeges, perspektivikus ügy. A regionalizáció kapcsán egyértelműen világossá kell tennünk szándékainkat. Az őszi tüntetésekkel, aláírásgyűjtésekkel, illetve helyi népszavazásokkal e folyamat egy fontos fázisa befejeződik, és letesszük követeléseinket a román politika asztalára. Ez mérföldkő.

Az európai polgári kezdeményezéssel tiszta vizet öntöttünk a pohárba, és remélem, mindenkire kijózanítóan hatott, különösen azokra az elsősorban nem RMDSZ-es magyar politikusokra, akik azzal hitegették az elmúlt években az erdélyi magyar embereket, hogy nem kell foglalkoznunk Bukaresttel, nem kell foglalkoznunk a román közvéleménnyel, Brüsszelt csak kérni kell, és mindent megad, főleg ami a kollektív jogokat illeti.

Brüsszel jogvédelmet biztosít számos területen, de ha az illetékesei valamire bedugják a fülüket, az a kollektív jogok kérdésköre. Ettől persze még fontosak a jövő évi EP-választások, mert ha nem vagyunk ott, akkor ezen a brüsszeli magatartáson nem tudunk változtatni, másfelől pedig Brüsszel nagyon sok egyéb dolgot is jelent: fejlesztéspolitikát, állampolgári jogvédelmet, kisebbségellenes, diszkriminatív intézkedések tilalmát. Ettől eltekintve nagy hiba lenne az erdélyi magyarságot azzal hitegetni, hogy az Európai Unió minden kisebbségi problémánkra gyógyír.

Fontosak ezek a kérdések, de most van ennél fontosabb is napirenden, és ez a fent tárgyalt államfői választás, ezért azt ajánlom mindenkinek, szánjunk erre több figyelmet, és tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy e választás során

a magyarságnak döntő szava legyen.

Ami az RMDSZ-t illeti, látnunk kell, hogy az országos politika színpadán a szövetség fontosságát a parlamenti választásokon való részvétel, illetve az ezek nyomán felálló parlamenti frakció adta. Természetesen ez lesz a meghatározó a továbbiakban is, de azt is látnunk kell, hogy Romániának olyan közjogi berendezkedése van, ahol a hangsúlyok egyre inkább eltolódnak az államelnöki funkció felé. Ha belegondolunk, hogy a 70%-os USL béna kacsa jelenleg, mert nem az övé az államelnöki funkció, akkor azt gondolom, ezt a kérdést nem indokolt részletesebben magyarázni.

Egy szó mint száz, az erdélyi magyar közösség megmaradása szempontjából fontos jogok védelme és főleg a bővítése terén akkor tudunk előbbre jutni, ha a romániai magyarság nem egy néma, a választástól távol maradó tömeg lesz az államfői választásokon. Ha nagy arányban részt vesz, akkor biztos, hogy az lesz a befutó, akire e közösség a szavazatait adja. Ha magas a magyarság részvétele, de a választási opció megoszlik, még az is jó, mert bárki is a nyertes, magyar szavazatoknak is köszönheti győzelmét. Természetesen bekövetkezhet az a helyzet is, ami az utóbbi két választáson egyébként bekövetkezett, hogy masszívan támogatunk egy jelöltet, és a másik nyer. Ez nem jó, de még mindig jobb, mint otthon maradni és senkit sem támogatni, mert egy államelnöki mandátumot nemcsak megszerezni kell tudni, hanem meg is kell védeni, mondjuk, egy felfüggesztős referendumon, és aki passzív, akinek nincs markáns véleménye, nincs hangja, azzal a román politika nem számol.

a szerző a Hargita megyei tanács elnöke