2019. július 16. keddValter
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város
reply.transindex.ro

OLVASÓI LEVÉL

Problémássá vált a címzetes tanári helyek elfoglalása

Bartis Előd utolsó frissítés: 2019-04-08 15:09:45

Mire számíthatnak a tanárok?

some relatable image
Derült égből villámcsapásként ért sok tanárt és tanítót a hír, hogy az idei évtől nem lehetséges az oktatási törvény (2011. évi 1. számú törvény) 253. cikke alapján címzetes helyet elfoglalni, abban az oktatási intézményben, ahol tanítanak. A legtöbb megyében el sem fogadták a kéréseket, mindenki a bizonytalan helyzet feloldására és válaszokra vár az Oktatási Minisztériumtól.

A hivatalos álláspont szerint az Alkotmánybíróság 2018-as 528. számú döntése miatt a 253. cikk alkotmányellenes, s mivel a 45 napos határidőn belül nem került módosításra, ezért azt a Román Alkotmánybíróság (továbbiakban AB) döntése hatályon kívül helyezte. A helyzet megoldásáig, az iratkozási eljárás felfüggesztődik. A Minisztérium reményei szerint a héten megoldást találnak a problémára.

Mit jelent a címzetes hely elfoglalása („titularizare”)?

A címzetes hely elfoglalása egy adott tanügyi intézményben meghatározatlan időre való tanári kinevezést jelent. Ennek feltétele a kinevezési versenyvizsgán és órai ellenőrzésen elért legalább 7-es osztályzat. A címzetes tanári titulus különálló kategóriát képez, többletjogokkal bír az áthelyezéseknél, egy éves fizetetlen szabadságra jogosít fel, feltétele az igazgatói vagy aligazgatói funkciónak, illetve nem kell többet kinevezési versenyvizsgán részt vennie.

Miről is szól az Oktatási Törvény 253. cikke?

Az Oktatási Törvény ezen cikke egy kivételes esetet szabályoz a címzetes helyek elfoglalásával kapcsolatban. Jelenlegi formájában a következőket mondja ki:

(1) Azok a minősített tanárok, akik az utóbbi hat évben legalább egy országos iskolai kinevezési versenyen (concurs naţional unic de titularizare în învăţământul preuniversitar) 7-es jegyet/átlagot értek el, és akik egyéni munkaszerződéssel meghatározott időre alkalmazva vannak, a tanfelügyelőség által rendezett nyilvános ülésen határozatlan időre oszthatják be őket abba a tanügyi intézménybe, ahol alkalmazva vannak, ha a tanári poszt/katedra megüresedett és tartós (are viabilitate).

Ezen speciális kinevezési eljárás menetét az Oktatási Minisztérium által elfogadott metodológia szabályozza. Ezt jelenleg a 2018-as 5460 számú Rendelet tartalmazza, amit 2018. november 12-én fogadtak el.

A szabályozás lényege az, hogy lehetőséget biztosítson címzetes helyet elfoglalni azon tanárok számára, akiknek van legalább egy 7-es minősítésük/átlaguk valamely versenyvizsgán, azonban a nyári elosztások során csak helyettesítő állást foglalhattak el, mivel akkor még nem volt megüresedett címzetes tanári hely. Így az a tanár, aki helyettesítőként már elkezdett dolgozni egy adott iskolában és év közben felszabadul egy címzetes hely, elfoglalhatja az ott megüresedett pozíciót újabb vizsga nélkül.

A törvénycikk kronológiája

1. A cikk kezdeti formája szerint, ha a helyettesítő tanár a kérést megelőző 3 évben legalább egy 7-es minősítést szerzett az országos versenyvizsgán és az adott iskolában bizonyítottan volt egy tartós (viabil) poszt/katedra, az iskola igazgatótanácsának beleegyezésével elfoglalhatta azt és címzetessé válhatott.

2. Ezt a cikket módosította, előbb a 2012. évi 21-es Sürgősségi Kormányrendelet, ami tételesen felsorolta azokat az éveket, amelyek eredményei érvényesíthetők (2008–2011), majd a 2013-as évi 117-es Sürgősségi Kormányrendelet, ami a kezdeti 3 éves referenciaperiódust kitolta 6 évre. A többi feltétel szempontjából a törvénycikk változatlan maradt.

2014-ben azonban az AB a 106/2014-es Döntésében elfogadta a 253. cikk első és második bekezdése ellen emelt alkotmányellenességi kifogást, kimondva, hogy az sérti az Alkotmány 16. cikkét, vagyis a jogegyenlőséget. Érvelésében az AB kifejtette, hogy a 253. cikk által biztosított lehetőség azért diszkriminatív, mert bizonyos személyek csupán az iskolai igazgatótanács jóváhagyása és a poszt/katedra tartósságának igazolásával lehetnek címzetes tanárok, mások viszont csak úgy, ha versenyvizsgán vesznek részt.

Megemlíti továbbá, hogy a címzetes tanári pozíció, mivel kiemelt jelentőségű a tanári karrier szempontjából, azt versenyvizsgával lehet csak elérni, ahogy azt az Oktatási Törvény 89. cikke is kimondja. Bár a 253. cikk valóban egy kivételes esetet szabályoz a 89. cikk alól, ez a kivétel gyakorlatilag egy párhuzamos eljárást állapít meg címzetes tanári pozíció elfoglalására, ami azonban nem felel meg az alkotmányossági elveknek, mivel nem átlátható, nem világos, s mint ilyen, nem teljesíti a törvény előreláthatóságának kritériumait. Ugyanakkor, nem világos az sem, hogy mit jelent a törvényben előírt „tanári poszt/katedra tartóssága” (viabilitate), valamint az iskolai igazgatótanács beleegyezésének szükségessége is önkényes döntésekhez vezethet.

3. Az AB határozata után rögtön lépett a kormány és a 2014. évi 14-es számú Sürgősségi Kormányrendelettel kialakította a törvény utolsó hatályos formáját, ami tehát 6 évre visszamenőleg teszi lehetővé a versenyvizsgán elért eredmények érvényesítését (min. egy 7-es osztályzat), abban az esetben, ha év közben megüresedett egy címzetes tanári poszt/katedra és az tartós, azonban a döntés a Tanfelügyelőség kezébe került át.

4. 2018-ban az Oktatási Minisztérium újra módosítani akart a törvényen, kibővítve az előírt 6 éves referenciaidőszakot 10 évre. 2018. május 7-én fogadta el a Szenátus ezt a törvénytervezetet, azonban Klaus Johannis államfő, még két az Oktatási Törvényt érintő törvénytervezettel együtt előzetes alkotmányossági kontrollra küldte (az intézményt az Alkotmány 146. cikkének a) pontja szabályozza).

Az AB az 528/2018-as Döntésében alkotmányellenesnek nyilvánította mindhárom törvénytervezetet, a 253. cikk módosítását célzó törvénytervezet kapcsán döntését teljes mértékben a 2014-es határozatára alapozta. Meglepő módon azonban tárgyalta a törvénycikk hatályos rendelkezését is. Megállapította, hogy a Parlament megszegte a lojális együttműködés elvét azzal, hogy az AB 2014-es döntését figyelmen kívül hagyva kvázi ugyanúgy szabályozta a 253. cikket, mint ahogy az alkotmányellenesnek lett nyilvánítva. Így a törvényhozónak el kell távolítania a 253. cikket a törvényből, ez azonban a mai napig sem történt meg.

Hatályos vagy nem hatályos a 253. cikk?

Erre a kérdésre nehéz biztos választ adni, egyrészt azért, mert az AB vélhetően átlépte a hatáskörét az előzetes alkotmányossági kontrollban hozott határozatával, másrészt pedig azért, mert a törvényhozó (Parlament és a Kormány) nem tartotta tiszteletben az AB 2018-as határozatát.

Az AB az Alkotmány 149. cikkének a) pontja alapján a törvények alkotmányosságát vizsgálja azok kihirdetése előtt és alapvetően nem vizsgálhatja ezen eljáráson belül már hatályba lépett törvények alkotmányosságát. Utóbbira a 149. cikk d) pontjában szabályozott alkotmányossági kifogás szolgál, azonban a 2014. évi 14-es számú Sürgősségi Kormányrendelet által módosított 253. cikk nem esett ilyen alkotmányossági vizsgálat alá. Az AB saját joggyakorlatára hivatkozva próbálja megalapozni azon döntését (lásd. az AB 895/2015-es Döntése), hogy a cikk hatályos formáját is vizsgálhatja külön erre a célra emelt alkotmányossági kifogás nélkül. Ha nem tenne így, az azt jelentené, hogy a jogalkotó bármikor felülírhatja az AB döntését Sürgősségi Kormányrendeletek által, azok ugyanis nem esnek át előzetes alkotmányossági vizsgálaton. A probléma csak az, hogy így az AB saját magának kreált egy hatáskört, amire sem az Alkotmány, sem más törvény nem ad lehetőséget.

Fontos megemlíteni ugyanakkor, hogy az AB nem részletezi miért hasonlóak a 2014-ben életbe lépő változások a 2014-ben alkotmányellenesnek nyilvánított rendelkezésekkel, pedig azzal, hogy a döntés a tanfelügyelőségek hatáskörébe került át és nyilvános ülés keretében történik a jelentkezés és a döntés, mindenképpen nőtt az eljárás átláthatósága.

Az Oktatási Minisztérium jogi osztálya is arra a következtetésre jutott, hogy a törvénycikk hatályos. Szerintük is az AB 2018-as döntése a törvénymódosítást ítélhette csak alkotmányellenessé, de a 253. cikk hatályos, abban a formában, ahogy az 2014-ben módosításra került. Valószínűleg ebből a megfontolásból fogadta el a Minisztérium 2019–2020-as tanévre vonatkozó metodológiát is. Ellenvetésként felhozható az a jogi szakirodalomban elfogadott megállapítás, miszerint az AB határozatai nem minden esetben egyszerű döntések (vagy alkotmányellenes vagy nem), hanem azok lehetnek például felszólító döntések is (decizii apelative – Lásd. pl: I. Deleanu, Instituții și proceduri constituționale), amelyben az AB felszólítja a törvényhozót valamilyen intézkedés megtételére. Azonban ilyen esetben is előbb alkotmányellenesnek kell nyilvánítani a problémás rendelkezést, ami a 253. cikk 2014-es módosított formája tekintetében nem történt meg. Ha nem történik ez meg, nincs semmilyen kényszerítő erő arra, hogy a jogalkotó betartsa az AB utasítását.

Tény azonban az, hogy mivel az AB független és nincs más hatalmi szerv, ami döntéseit felülvizsgálja, ezért azok akkor is kötelezőek, ha azáltal maga az AB lép túl saját hatáskörén. Gyakorlatilag semmilyen bírói vagy más államhatalmi szerv nem állapíthatja meg, hogy az AB túllépett hatáskörén.

Az Oktatási Minisztérium álláspontja

A Minisztérium és főként az oktatási miniszter, Ecaterina Andronescu hárítja a felelősséget magáról, mondva, hogy az akkor kinevezett miniszter nem lépett fel érdemben az AB előtt folyó eljárásban. Véleménye szerint nem volt, aki elmagyarázza a helyzetet az AB-nak, így azok úgy hoztak döntést, hogy nem értették meg a 253. cikk által szabályozott intézményt. Másrészt hárít a Minisztérium jogi osztályára is, akik úgy ítélték meg – talán nem is alaptalanul – hogy a 253. cikkel nincs semmi probléma. Mégis – talán önmagának ellentmondó módon – a Minisztérium részéről érkezett az utasítás, hogy ne fogadják el a jelentkezéseket.

Mindenesetre, nyugtatásként ígéretet tett arra, hogy minél hamarabb megoldást találnak a helyzetre úgy, hogy az összhangban legyen az AB döntésével is.

Mire számíthatnak a tanárok?

Az Oktatási miniszter ígéretet tett, hogy még a héten Sürgősségi Kormányrendelet által oldják meg a kialakult helyzetet. Több kezdeményezés, javaslat is szóba került az Oktatási Szakszervezetek Föderációjával való egyeztetés során.

Az edupedo.ro internetes hírportál úgy tudja, hogy a kormány szerdai ülésén már elfogadtak egy Sürgősségi Kormányrendeletet ebben a témában, azonban a cikk megírásának pillanatában még az nem jelent meg a Hivatalos közlényben. Eszerint: az iskolai igazgatótanács jóváhagyásával határozhat úgy, hogy módosítja azon a helyettesítő tanárok munkaszerződését, akik teljesítik a 253. cikk feltételeit és véglegesítő vizsgával („definitivat”) rendelkeznek, kitolva az alkalmazás időtartamát a poszt/katedra tartóssági idejére. Külön metodológiát fogadnak el az ilyen tanárok áthelyezésével kapcsolatban. Továbbra sincs azonban meghatározva, hogy mint jelent a tartósság fogalma, illetve problémaként merülhet fel, hogy ha a megüresedett pozíció meghatározatlan ideig tartós, nem beszélhetünk-e egy „álcázott” címzetesítéssel, ami újból alkotmányellenességi kérdéseket vet fel.

Gabriel Ispas, volt államtitkár szerint az új módosítás ugyanúgy alkotmányellenes, mint az előző rendelkezés. Olyan munkaszerződésekről beszél, melyek kapcsán nem lehet megállapítani, hogy határozott vagy határozatlan időtartamra szólnak és ugyanúgy kizárnak bizonyos tanári kategóriákat, mint a korábbi rendelkezések. Véleménye szerint az így meghosszabbított munkaszerződések abszolút semmisség okán megtámadhatók lesznek a bíróságokon.

A szerző ügyvéd, a Bihar Megyei Ügyvédi Kamara tagja.