2018. november 19. hétfőErzsébet
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város
reply.transindex.ro

REPLY

A CEMO válasza Borboly Csabának

Szigeti Enikő utolsó frissítés: 2018-09-16 14:46:36

A romániai magyar közösség jogainak érvényesítése, a kisebbségvédelem nem játék, nem lehet valaki egy személyben állami intézmény elnöke és jogvédő.

some relatable image


Borboly Csaba egy közleményt juttatott el a sajtónak, amelyben a román nyelv oktatását érintő jogvesztés egyik okozójaként sajnos elfelejtett bocsánatot kérni a romániai magyar közösségtől.

Azzal kezdeném, hogy a romániai magyar közösség jogainak érvényesítése, a kisebbségvédelem nem játék, nem lehet valaki egy személyben állami intézmény elnöke és jogvédő, ilyen nincs sehol a világon. El kellene már egyszer és mindenkorra fogadni azt, hogy ahogy egy civil és független jogvédő egy percig sem dolgozhat megyei tanácsnál, és nem lehet abban az intézményben döntéshozó, úgy egy megyei tanács elnöke nem lehet, nem lesz soha jogvédő, és még kevésbé válik belőle kisebbségvédelmi szakember.

Egy megyei tanács – a Hargita megyei tanács is – egy állami intézmény, ahol nincs egyetlen egy olyan állás sem, amely jogvédői és kisebbségvédelmi szaktudást igényel, következésképpen nyilvánvaló, hogy Romániában egyetlenegy megyei tanács keretén belül sem dolgoznak jogérvényesítéshez értő szakemberek. Csak a miheztartás végett írom, hogy a kisebbségi jogérvényesítés-érdekérvényesítés egy szakma, jobb helyeken évekig tanulják nagyhírű egyetemeken (például a New York-i Columbia Egyetemen, a kaliforniai Berkeley-n, a londoni Middlesex Egyetemen stb.), és nem egy sima mezei jogi karon oktatják azt. Következésképpen, “a jogászok átnézték az anyagainkat” jellegű népmesét, amelyet Borboly és sok más RMDSZ-es politikus szokott megfogalmazni, nem kellene tovább szőni, mert nem igazán állja meg a helyét.

Sajnálatos, és egyben veszélyes, hogy egyes – magukat kisistennek képzelő, kisebbségvédelemhez semmit nem értő – politikusok amatőr és destruktív módon beavatkoznak romániai oktatás ügyébe, jogvédői szerepkört öltenek, viszont eredmények helyett rombolnak, és a kudarcaikért nem vállalnak felelősséget.

Borboly Csaba a sajtónak eljuttatott közleményében azt írja, hogy nem szerencsés, ha a közösség tagjai, civil szervezetek kritizálják az RMDSZ-t, mert ez a turáni átok részeként gyengíti a közösséget, továbbá a demokráciára hivatkozva jelzi, hogy ő demokratikusan megválasztott tanácselnök. Véleményem szerint Borboly Csabának fogalma nincs a demokráciáról, hiszen nem érti, hogy az átláthatóság és számonkérhetőség a demokrácia alapkövei, és azt sem érti, hogy tanácselnökként nem szólhat bele az oktatás ügyeibe, igaz, a medvék lelövetése sem lenne a feladata, de ez már egy másik téma. Következésképp, nem a Borboly által okozott jogvesztést számon kérő civilek gyengítik a közösséget, hanem a kisebbségi jogérvényesítéshez nem értő RMDSZ-es politikusok teszik ezt már több évtizede. Az RMDSZ kvázi harminc éve igazgatja a közösség ügyes-bajos dolgait, az eredmények hiánya – kisebbségi téren – nyilvánvalóak. Elég körbenézni és látni, hogy a Hargita megyei RMDSZ-es polgármesterek mennyire ismerik a magyar közösség nyelvi és kisebbségi jogait, és mennyire NEM alkalmazzák azokat, nyilván az oktatási és gyerekjogok sem tartoznak az erősségeik közé, ez egy másik fajta favágás, de ez már megint egy másik téma, nem megyünk bele, bár adná magát: “Fától az erdőt”.

Amennyiben a román államtól elvárjuk, hogy legyen korrekt, és tartsa tiszteletben a magyar közösség jogait, ezzel együtt az is jogos elvárás, hogy a romániai magyar közösség érdekeit egyedüliként – monopolhelyzetben – képviselő RMDSZ hatékonyan és eredményesen dolgozzon az oktatásban, a közigazgatásban és az élet olyan színterein, ahol a romániai magyar közösség jogait érvényesíteni kell.

Borboly Csabának a Hargita megyei tanács elnökeként nincs jogalapja arra, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz forduljon, mert a megyei tanács dolgozóit NEM ÉRTE DISZKRIMINÁCIÓ az oktatás terén, és nem kaphat szülői felhatalmazást arra, hogy diszkriminációellenes eljárást indítson, mert nem egy jogvédő szervezet, hanem egy, az adófizetők pénzéből fenntartott állami intézmény. A közleményben említett harmadikos gyermekét már három éve a megváltozott módszertan alapján tanítják (román órán) a tanítók, tehát semmilyen valós oka nem volt arra – még szülőként sem – hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz forduljon a román nyelv oktatását érintően. A kisebbségvédelem egyik fő alapfeltétele az, hogy legyenek érintettek, akiket jogsértés ért, és akik szeretnének lépni az őket ért jogsértés ellen; amennyiben ez a feltétel nem teljesül, nincs lehetőség jogérvényesítésre, kivételt képeznek a jogvédő szervezetek, amelyek bizonyos esetekben eljárhatnak jogsérelem esetén, azonban a legtöbb esetben nekik sincs perbeli képességük. Borbolynak minden eddigi – romániai magyar oktatást érintő – lépése arról árulkodik, hogy fogalma nincs, hogy mit jelent a jogvédelem és a kisebbségvédelem. Csak halkan jegyzem meg, hogy alkalmam volt elolvasni egy – a Hargita megyei tanács elnöke által – megírt/kezdeményezett ODT feljelentést, és csak annyit tudok róla mondani, hogy a feljelentés szövegét amatőr, kisebbségi joghoz és diszkriminációhoz nem értő személyek írták, nem is lett eredménye, de erről Borboly mélyen hallgat.

Ami ennél még fontosabb, hogy a kisebbségvédelmet, kisebbségi jogérvényesítést nem lehet, nem szerencsés politizálni. Amennyiben valaki politizálja a kisebbségvédelmet, ahogy az RMDSZ teszi hosszú évtizedek óta, annak tudnia kell, hogy a túlpolitizált kisebbségvédelem kontraproduktív, és legtöbbször eredmények helyett kudarcok övezik. Ez az oka annak, hogy a demokratikusabban működő társadalmakban jogvédő, érdekérvényesítő (advocacy), érdekvédelmi szervezetek védik a közösség – nem csak kisebbségekre gondolok – jogait, erről Borbolynak fogalma nincs, mert nem élt soha demokráciában, és nyilván nem egy demokratikusan gondolkodó és cselekvő politikus.

Amennyiben Borboly valóban értene a kisebbségvédelemhez, akkor belátná, hogy a Hargita megyei tanácsnak nincs perbeli képessége az ODT előtt, tudtommal ezt Asztalos Csaba, az ODT elnöke egy másik ügyben jelezte már Borbolynak. Tehát Borboly Csaba jobban tenné, ha nem avatkozna bele amatőr és mindennemű jogérvényesítő tudás nélkül olyan ügyekbe, amelyek megoldása nem az ő feladata.

Az Oktatási Minisztérium Kisebbségi oktatásért felelős Államtitkársága azért van, hogy a romániai magyar közösséghez kapcsolódó oktatási ügyekben eljárjon; amennyiben ezt nem képes megtenni az államtitkárság, akkor a jelenlegi kabinet dolgozói helyett megfelelő szakembereket kell alkalmazni az oktatási tárcához. Amit viszont Borbolynak meg kell sürgősen értenie, hogy a Hargita megyei tanács elnökeként nem veheti át Kovács Irénke államtitkárasszony feladatait, ez törvénytelen, és egyben aberrált. És ha már a többségiek véleménye annyira érdekli Borboly Csaba demokratikusan megválaszott megyei tanácselnököt, akkor szeretnénk jelezni, hogy szerintünk a többségi társadalomnak, az oktatási miniszternek bizonyára nagyon tetszik, amikor egy pszeudojogvédő, kisebbségvédelemhez nem értő tanácselnök dolgozik a kisebbségi oktatásért felelős államtitkár asszony helyett, hiszen ennél nevetségesebb és kontraproduktívabb intézkedést maga a miniszter sem tudna kitalálni.

Végezetül pedig felkérném Borboly Csabát, hogy szülői és megyei tanácselnöki tisztségében egyaránt kérjen sürgősen bocsánatot az általa okozott jogvesztésért, és ígérje meg a romániai magyar közösségnek, hogy annak jogainak érvényesítésével nem fog többet soha foglalkozni, hiszen nem ért hozzá. Amennyiben Borboly valóban érti a demokrácia szó jelentését, bizonyára bocsánatot fog kérni, ha nem teszi ezt meg, újra bizonyossá válik, hogy a romániai magyar közösség élén olyan autokrata politikai vezetők állnak, akik nem ismerik el tévedéseiket, hibás döntéseiket, és csupán önmaguk és pártjuk fényezésére képesek.

Marosvásárhely, 2018. szeptember 13.

A szerző a Civil Elkötelezettség Mozgalom ügyvezető igazgatója.