OLVASÓI LEVÉL
Valaki magyarázza meg nekem...
Kovács Andrea utolsó frissítés: 2018-09-07 17:48:01... mégis mire tanítsam nyolcéves lányomat hétfőig románul: „Mă doare burta!”, vagy ”Vă rog să mă lăsați la toaletă!” esetleg ”Vă rog să mă lăsați la dulăpiorul meu să-mi scot ascuțitoarea!”?
Hogyan juthattunk oda, hogy bár gyerekeinket mindannyian védeni próbáljuk elöljáróink vétkes hozzánemértésétől, keddtől hat-, hét-, nyolc-, kilenc- és tízéveseken csattan az ostor?
Hogy fordulhat elő az, hogy egyetemet végzett tanítóinkat, közülük olyanokat is, akik magyar anyanyelvű gyerekek speciális oktatásához készítettek tankönyveket, egy tollvonással fosztják meg képesítésük egy részétől? Korlátozzák munkavégzési lehetőségeiket? Burkoltan fizetéseiket csökkentik?
Érdemes egyáltalán tisztséget viselni kisebbségi oktatásért felelős államtitkárként 2018. augusztus 23. után a román tanügyminisztériumban? Mármint: fikusznak van ott a hölgy vagy ráhatása van a dolgok menetére? Konzultálnak vele kisebbségi oktatási kérdésekben?
Azt sem értem, hogyan lehetséges az, hogy egy több mandátumot maga mögött tudó megyeelnök olyan kijelentésekre ragadtatja magát, hogy „elfogadhatatlan az a tény, hogy a magyar diákok a jelenlegi állás szerint csak 2025-ben (!!!) élhetnek a 2011-ben kapott jogaikkal” (Nem tartozik szorosan a tárgyhoz, de: hogyan lehetséges, hogy mindig ez az ember a Hargita Megyei Tanács elnöke?)
Az érdekképviseletnek nincs összehangolt oktatási stratégiája, a főstratéga pedig nem küldi ki havonta az „állást” a tárgyban a kommunikátoroknak? Hogy Borboly Csaba is olvashassa: senkinek nem kell 2025-ig várnia, sőt, van hat évfolyam a 12-ből, aki már speciális tanterv és tankönyv szerint tanulja a román nyelvet!
Aztán: mi értelme van a parlamenti vitában a szaktanárok általi oktatásra vonatkozó cikkely törlését kérni, ha hétfőtől az iskolákba szaktanárokat neveznek ki? Az ő munkaszerződéseik majd szintén tollvonással szűnnek meg? Egy igazságtalanságot egy másikkal orvosolunk majd?
Amit biztosan tudok az, hogy az ötödikes tankönyvben a szerkesztők a nagyfiam figyelmét arra hívják fel, hogy az „öt narancs” románul „öt narancsok”, továbbá a románban ott az a fránya közvetett tárgy, ami a magyarban nincs meg, de használni kell. Ezek a tankönyvek olyan pedagógusok szakértelmét dicsérik, akikkel most senki nem konzultált.
Kérdés, hogyan magyarázható el románul egy nyolcévesnek, hogy a román szó elején az „i” hangot néha „i”-nek néha „j”nek ejtjük? Vagy hogyan lehetséges majd az előkészítő, első és második osztályokban az integrált oktatás törvényi követelményeinek eleget tenni (melynek címén a tanító ének órán előveszi a román órán tanult éneket is) ha a két tárgyat két külön tanár tanítja, aki nem feltétlenül kell lecketervet egyeztessenek...
Tudom, hogy a pár éve bevezetett országos szintfelmérőkön a magyar gyerekek jól szerepelnek. Akkora baj tehát nem lehet a tanítókkal. Azt is tudom, hogy a most kinevezésre kerülő szaktanárok még nem láttak sem román, sem magyar hatévest iskolapadban. Őket itt, Kolozs megyében, olyan magyar tanítók kellene az iskolakezdés után gyorstalpalón felkészítsék erre a helyzetre, akik egyébként ezeket a hatéveseket 2018. augusztus 24. után már nem is taníthatják....
Borítékolható, hogy a székelyföldi iskolákban nem lesz mindenhol román anyanyelvű szaktanár, illetve az is, hogy napi egy óráért az összevont falusi iskolákba nem fog ingázni egyetlen szaktanár sem. Következésképpen a romániai nagyvárosokban tanuló magyar elemisek kisebb-nagyobb nehézségek árán, de ismételten jobban teljesítenek majd a román vizsgákon, mint székelyföldi társaik, akik megmentőjeként próbált a megyeelnök eljárni. Teljesen sikertelenül.
A fentiek tükrében nem a vitatott törvénycikk parlamenti vitában történő „törlése” lenne a megoldás, mint ahogyan azt az érdekképviselet parlamenti képviselői tűzték ki célul, hanem a rendelekezés azonnali hatállyal történő visszavonása. Ha erre van többségi politikai akarat. Olyan, mint amit az igazságügyi - vagy a büntetőtörvények módosításánál láttunk.
Hosszútávú stratégiát a tárgyban pedig csakis a pedagógusok bevonásával érdemes készíteni.
A szerző ügyvéd, a Nem az én nevemben csoport tagja.