2018. szeptember 24. hétfőGellért, Mercédesz
17°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város
reply.transindex.ro

REPLY

Az igazságszolgáltatási törvények módosításáról

Csoma Botond utolsó frissítés: 2018-03-22 17:42:54

Nagyon nehéz tárgyszerűen és higgadtan viszonyulni ehhez a kérdéshez, olyan körülmények között, hogy a mindent átható politikai csatározás teljesen háttérbe szorítja a szövegszerű jogi elemzést.

some relatable image
Az igazságszolgáltatási törvények módosítása kapcsán nagyon gyakran elhangzik az a vád, hogy itt tulajdonképpen az igazságszolgáltatást politikai kontroll alá akarjuk vonni, és a rejtett a cél folyamatban lévő bűnvádi eljárások leállítása. Szerdán tárgyaltuk a Képviselőházban a bírák és ügyészek jogállásáról szóló törvénytervezet reggel tíztől éjszaka tizenegyig. A törvénytervezetben nem találtam semmi olyan elemet, amely a politikai kontrollt tenné lehetővé, vagy megkísérelné a jogállamiságot lebontani.

Nagyon nehéz tárgyszerűen és higgadtan viszonyulni ehhez a kérdéshez, olyan körülmények között, hogy a mindent átható politikai csatározás teljesen háttérbe szorítja a szövegszerű jogi elemzést. Nem segít a helyzeten az sem, hogy a PSD elnökének büntetőjogi gondjai vannak, a speciális bizottság elnöke, amely tárgyalja a tervezeteket, pedig a hírhedt 13-as sürgősségi kormányrendelet kezdeményezője, Florin Iordache.


A PSD hathatósan hozzájárult ahhoz, hogy ezt a kérdést is teljesen behálózza a politikai antipátia.

Iohannis megnyilvánulása az igazságügyi törvények kapcsán teljesen politikai logikát követ, mellőzi a jogi megközelítést, ez részben érthető is, hiszen, annak ellenére, hogy de iure államfő, de facto, tulajdonképpen az ellenzék vezéralakja, hálás téma ez a belpolitikai csatározásban. Alkotmányossági szempontból viszont aggályos az, hogy teljesen ellenzéki politikai szereplőként viselkedik ebben a kérdésben.

Az Egyesült Államok állásfoglalását túlzottnak tartom, a nagykövet általánosságban fogalmaz, semmi konkrétumot nem említ, hogy tulajdonképpen mi jelent veszélyt a jogállamiságra. Ezt a megnyilvánulást csak geopolitikai kontextusban tudom értelmezni, és, természetesen, csak hipotéziseim vannak, az amerikaiak úgy gondolják, hogy a mostani ellenzék jobban idegenkedik az oroszoktól, mint a szociál-demokraták, és ezért az előbbieknek segíteni kell, mert ez szolgálja az amerikai érdeket a térségben, miután Románia geopolitikai szempontból felértékelődött a törökországi zavaros helyzetnek köszönhetően, ahol erős szekularizáció ellenes reiszlamizáció van folyamatban jó pár éve.


A különleges bizottság a Legfelső Bírói Tanács (CSM) és a Bírák Országos Szövetségének (UNJR) több javaslatát elfogadta, az előbbi két képviselője és az utóbbi elnöke, Dana Gîrbovan többször is jelen voltak a bizottság üléséin. Ezen szervezetek javaslatára került be például a tervezetbe, hogy az ügyészek kinevezésénél a Legfelső Bírói Tanács javasol, és ezt javaslatot az államfő nem utasíthatja vissza, kötelező aláírnia. Természetesen lehet vitatkozni, hogy megmaradhatott volna itt is az államfő mérlegelési jogköre, mint a miniszterek kinevezésénél, ahol a miniszterelnök javasol, és az államfőnek jogában áll indokolt esetben egyszer visszautasítani a javaslatot.

Viszont, ez a javaslat éppen, hogy teljesen kiiktatja a politikumot, végül is az államfő is politikus, az ügyészek kinevezésének folyamatából. Személy szerint egyetértek Augustin Zegrean ügyvéddel, az Alkotmánybíróság volt elnökével, aki úgy vélekedik, hogy nem kellene teljesen kivonni az államfőt az ügyészek kinevezésének folyamatából, mert egy fél elnöki köztársaságban, mint amilyen Románia, az államfő komoly legitimitás birtokosa, tekintve, hogy közvetlenül választják, egy ilyen intézkedés inkább egy parlamentáris köztársaságban lenne jogos, ahol az államfő eléggé korlátozott hatáskörökkel rendelkezik.


Ami egy speciális ügyészség létrehozását illeti, amely az ügyészek és bírák által elkövetett bűncselekményeket vizsgálna

semmiképpen nem jelent politikai kontrollt, nem politikusok irányíyanák, ugyanolyan státusza lenne az általános ügyészségen belül, mint a korrupció ellenes ügyészségneknek (DNA) és a szervezet bűnözés és terrorizmus elleni ügyészégnek (DIICOT). Lehet vitakozni azon, hogy tényleg szükség van-e egy ilyen ügyészségre, hiszen a DNA eddig is vizsgálta az ügyészek és bírák által elkövetett korrupciós bűncselekményeket.

A bírák anyagi felelőssége bírói tévedések (eroare juduciară) esetében nem ördögtől való, nyugati, demokratikus hagyományokkal rendelkező országokban is létezik.

A tervezetben az szerepel, hogy az ügyészek a tevékenységüket az igazságügyminisztérium autoritása alatt fejtik ki, ez nem jelent alárendeltségi viszonyt(relații de subordonare), a minisztérium nem utasíthatja az ügyészeket, hogy ki ellen emeljenek vagy ne emeljenek vádat, az autoritás szervezeti kérdésekre terjed ki.


A szerző jogász, RMDSZ-es parlamenti képviselő. Az írás eredetileg a személyes Facebook-oldalán jelent meg, a kiemelések a szerkesztőségünktől származnak.