OLVASÓI LEVÉL
Székelyföld megáll a lábán
Antal Árpád, Miklós Zoltán utolsó frissítés: 2016-12-09 20:12:08Fontosnak tartjuk kihangsúlyozni, hogy a székelyföldi megyék sokkal több adót termelnek, mint amennyit a megyei pénzügyi hivatalaik begyűjtenek és kezelnek.
Meglehetősen meglepett bennünket az, hogy az elemzés tényként mutatja be azt a valótlan állítást, hogy a székelyföldi megyék eltartottak, hiszen több a megyék számára visszaosztott adó, mint a megyei pénzügyi hivatalokon keresztül begyűjtött.
Fontosnak tartjuk kihangsúlyozni, hogy a székelyföldi megyék sokkal több adót termelnek, mint amennyit a megyei pénzügyi hivatalaik begyűjtenek és kezelnek.
Az erőteljesen központosított román pénzügyi rendszer célja ugyanis az, hogy az adóbevételekről minél nagyobb mértékben Bukarestben rendelkezzenek. Ennek érdekében kezdték Bukarestben adóztatni nagyvállalatainkat, és ennek érdekében költöztették 2016 februárjától régiós szintre a közepes vállalkozásokat is.
A cikkben szereplő elemzés a székelyföldi megyék esetében csak a helyben begyűjtött és továbbra is helyben nyilvántartott adóbevételekkel számol, ami többszörösen kevesebb a megyében ténylegesen megtermelt adóktól.
A pénzügyi hivatal oldalán megtalálható azon székelyföldi nagy és közepes méretű vállakozások listája, amelyek adózását Bukarestbe vagy Brassóba költöztették. Kovászna megye esetében 7 nagy és 86 közepes, míg Hargita megye esetében 9 nagy és 160 közepes vállalat van most ilyen helyzetben.
Az országos összadóbevételek körülbelül 40%-át a Bukarestben nyilvántartott nagyvállalatok adják. Ezeknek egy része az ország különböző megyéiből származó nagyvállakozás, másik része meg megyei és városi kirendeltségekkel rendelkező kereskedelmi társaság (biztosítók, bankok, üzemanyagtöltő állomások, szupermarketek, telekommunikációs cégek, közüzemi vállalatok, stb). Annak ellenére, hogy nagyvállalkozásaink és az említett kirendeltségek Székelyföldön tevékenykednek, akaratuktól függetlenül a fővárosban kénytelenek fizetni adójukat.
Az összadóbevételek további 25-30%-át a közepes vállalatok befizetései adják, amelyek akaratuktól függetlenül szintén nem székhelyükön adóznak 2016 februárjától.
A pénzügyi hivatalok átszervezésének eredményeként régiós adóhatóságokat hoztak létre Jászvásáron, Galacon, Ploiestien, Krajován, Temesváron, Kolozsváron és Brassóban.
A brassói régiós adóhatóság a Kovászna, Hargita, Maros, Szeben és Fehér megyék közepes vállalkozásainak pénzügyi kezelését vette át. Ennek eredményeként, az említett megyék a nagyvállalkozásaikon kívüli adójövedelmeiknek közel felét vesztették el; Kovászna megye esetében például a januári 65,7 millió lejes bevétel februárra mindössze 36,4 millió lejre csökkent.
A fejlesztési régiókon belüli központosítással a régióközpontok jövedelmei jelentősen megnőttek, a hatáskörüket elvesztett megyéké pedig lecsökkentek (kivétel Galac - ebben a régióban Konstanca gyűjti be a közepes vállalatok adóit, annak ellenére, hogy a régiós hatóság nem ott van).
Ez a magyarázata annak, hogy a régióközpontok sokkal többet gyűjtenek be, mint amennyit visszakapnak, hiszen átvették a régión belüli összes közepes méretű vállakozás adóinak a begyűjtését és kezelését.
A fent említett 2 szintes (országos valamint fejlesztési régiós) központosítás következtében nemcsak a magántulajdonú, hanem az önkormányzati tulajdonú (köztisztasági, közszállítási, közüzemi, stb) közepes és nagyvállalatok adózása is más megyébe költözött. Az a torz helyzet állt így elő, hogy a székelyföldi önkormányzatok tulajdonában levő vállalataink adója Bukarest vagy Brassó nyilvántartásában jelenik meg.
A központosítva begyűjtött összegek felhasználásáról Bukarestben döntenek: egy részét más megyéknek osztják, amit pedig visszaadnak, sok esetben célirányosan teszik, nem a helyi közösség érdekeit és prioritásait tartva szem előtt.
Döntésük eredményeként épül ma visszaosztott pénzből Székelyföldön csendőrlaktanya, ami jelenleg a legnagyobb állami beruházásnak számít Háromszéken. Ugyancsak visszaosztott pénzből folyósítanak a Székelyföldön szolgáló belügyes alkalmazottaknak 25%-os "HarKov pótlékot".
Amennyiben ezekről az összegekről helyben dönthetnénk, a helyi közösség igénye szerint óvodára, iskolára, kórházra, templomra, a pedagógusaink fizetésére vagy beruházások ösztönzésére fordíthatnánk.
Reális számításaink szerint, ha a közepes és a nagyvállalataink helyben adóznának, a székelyföldi megyék megtermelt összadója közel négyszerese lenne annak, amit a megyei pénzügyek most helyben begyűjtenek, és amivel a publikált elemzés számolt. És itt még nem vettük figyelembe az országos hálózattal rendelkező vállalatok által megyéinkben megtermelt jövedelmeikből származó adókat. Ezek a többek között banki, biztosítási, energetikai, telekommunikációs vagy kereskedelmi nagyvállalatok az esetleges székhelyeik utáni ingatlanadó, és az alkalmazottaik utáni személyi jövedelemadó egy része kivételével semmilyen formában nem adóznak helyi szinten, holott helyi tevékenységük révén számtalan más jövedelmet termelnek, amelyek után adóznak (nyereségadó, ÁFA, osztalékadó, stb). Ezek átlátható nyilvántartására megyei profitcentrumok létrehozása lehetne a megoldás.
Következtetésként tehát kijelenthetjük, hogy Székelyföld nem eltartott, hiszen jóval több adót termel, mint amennyit visszakap. Az elkövetkező hónapok és évek tétje az, hogy megállítsuk és megfordítsuk a bukaresti és regionális központosítást, annak érdekében, hogy az itt megtermelt jövedelmekről a helyi közösség rendelkezhessen.
Arra kérünk minden gazdasági számítást végző elemzőt, hogy ne erősítse a hatalom Székelyföld gazdaságával kapcsolatos diszkurzusát, melynek az a célja, hogy a székelyföldi emberekben azt a téves képzetet ültesse el, hogy a régió nem versenyképes.
Antal Árpád
Sepsiszentgyörgy polgármestere
Miklós Zoltán
szenátorjelölt, közgazdász