Az RMDSZ házi feladata
Szabó Ödön utolsó frissítés: 2016-09-26 16:48:30Sokan bírálnak, sőt, néha szidalmaznak bennünket, az RMDSZ-t. Nem mindig jogosan, de a legtöbbször hevesen. Így van ez 26 éve, és bár a vádak sokszor igaztalanok, mégis ez a rendjén való.
A magyar nyelven való oktatás térhódítása Romániában, az anyanyelvű oktatás lényegében nulláról való teljes rendszerének felépítése az elmúlt negyedszázadban ugyanis sikertörténet. Sokak erőfeszítése, lelkesedése, eltökéltsége kellett hozzá, a siker tehát közös – így tehát a miénk is, az RMDSZ-é.
De a miénk lesz a kudarc is, ha nem változtatunk rajta mielőbb. Hadd magyarázzam el.
Ma, 2016-ban, Erdélyben már nem elegendő az, hogy gyermekeink magyarul tanulhatnak. Nem elegendő, hiszen azt látjuk, hogy a magyar diákok érettségi eredményei sokszor rosszabbak román társaiknál. A Székelyföldön érettségizettek átlaga például közel egy egész jeggyel jobb volna, ha nem kellene román nyelv és irodalomból is vizsgát tenniük. Azt is érzékeljük, hogy nehéz ma jól szakmát tanulni magyarul – legyen az asztalos, villanyszerelő vagy szakács. Pedig a jó szakemberekből hiány van, a jó munkát megbecsülik és megfizetik.
A probléma tehát adott, és nem csak a szakértők érzékelik, hanem mi, szülők is. Az erdélyi magyar oktatás rendszerének megteremtése után szintet kell lépni: a minőség forradalmára van szükség. Ellenkező esetben gyermekeink lemaradnak – és ha ez az állapot tartóssá válik, sokan inkább a román nyelvű képzést választják majd. Azaz leértékelődhet az anyanyelven szerzett tudás, ha az nem elég versenyképes.
Ezért döntöttünk úgy az RMDSZ-ben, hogy változtatunk. Jobb iskolákra, jobb képzésre van szükség. Ennek pedig legalább három feltétele van: változtatni kell az iskolák állapotán és elérésén, javítani kell a tanárok jövedelmi viszonyain és át kell alakítani, versenyképessé kell tenni a tananyagot.
Ami az elsőt illeti: elkezdtünk egy iskola-felújítási programot annak érdekében, hogy gyermekeink 21. századi körülmények között tanulhassanak Erdélyben mindenütt. Ez nem csak az épületek korszerűsítését jelenti, hanem azt is, hogy egyetlen gyermek sem maradhat magyar iskola nélkül. Legutóbb, az összefogás eredményeként, ennek jegyében épült meg a szórványkollégium Szamosújváron, és ennek szellemében fogunk dolgozni azon is, hogy reggelente minden erdélyi magyar gyermek könnyen, kényelmesen juthasson el iskolájába. A tét nagy. Ha nem változtatunk semmin, akkor fennáll a veszélye, hogy az elkövetkező néhány évben 180 településen magyar iskola megszűnjön – pusztán demográfiai okok miatt. Ideje van tehát cselekednünk ebben a tekintetben is, és így fogunk tenni!
De eljött a cselekvés ideje abban is, hogy rendezzük végre a tanárok javadalmazását.
Azt már elértük, és erre büszkék vagyunk, hogy pár évtizednyi tanügyi szolgálat után anyagilag is megbecsülik a tanárokat. Sajnos, a pályakezdők esetében nem ez a helyzet. Vonzóvá kell tenni a tanári pályát számukra is. Ez tehát a második terület, amin lépni kell – és lépni is fogunk.
És akkor ott van még a harmadik terület, a tananyag meglehetősen összetett problémája. Azt szokták mondani, néha a kevesebb, több. Nos, éppen ez a helyzet a tananyaggal is. Gyermekeink túl vannak terhelve. A különböző tantárgyi lobbik jóvoltából sokféle dolgot tanulnak, mindenképpen többet, mint amennyi későbbi boldogulásukhoz szükséges. És jóval többet annál, mint amennyi az ő életkoruknak megfelel. Csökkenteni kell tehát a tananyagot, elérni azt, amit a szakminiszter is szorgalmaz, hogy haza menve sokszor késő délután már ne a házi feladattal teljen az idő. A tananyag és a tanterv ésszerű átgondolásának eredményeként, akár el is törölhetjük a házi feladatot!
Javítani kell az erdélyi magyar szakoktatás helyzetén is. El kell érnünk, hogy lehessen jó szakács vagy esztergályos, akár cipész vagy zongorahangoló az is, aki magyarul tanulja meg mestersége alapjait. Jól képzett magyar szakemberekre van szükség Erdély-szerte, és mi ezen is dolgozunk a szakoktatás hálózatának fejlesztésével, a minőségi képzés feltételeinek megteremtésével.
Végezetül el kell érnünk azt is, hogy gyermekeink rendesen megtanuljanak románul. Az új tankönyvek részben elkészültek, a többi is megjelenik hamarosan. Mielőbb át kell térni arra, hogy ezek alapján lehessen képességvizsgát és érettségit tenni.
Ezek tehát a mi házi feladataink az erdélyi magyar oktatás terén. Nem kevés feladat, és nem is lehet egyik napról a másikra az összeset megoldani. A kitartás és a szorgalom mellett kell hozzá négy év és erős magyar parlamenti képviselet. Hiszek abban, hogy az erdélyi magyarok megbíznak minket ezzel a feladattal, hiszen a minőségi magyar oktatás létkérdés közösségünk számára.
A szerző RMDSZ-es parlamenti képviselő, a Képviselőház oktatási bizottságának tagja.