| |
|
Kozma László Az érzelmi töltettől eltekintve, ami alól erdélyi magyarként én sem tudok kibújni, egy dolog vált világossá: a történet legfontosabb eleme ezúttal (is) a kommunikáció teljes csődje.
HIRDETÉS Az érzelmi töltettől eltekintve, ami alól erdélyi magyarként én sem tudok kibújni, egy dolog vált világossá: a történet legfontosabb eleme ezúttal (is) a kommunikáció teljes csődje. A románok nem értik miről van szó, mi a tét, mi a jelenlegi helyzet, mi kellene változzon, mi lenne az új helyzet, ez őket hogyan érintené, és a magyarul tanulóknak mit jelentene. A magyarok gyakran történelmi érvekkel válaszolnak, vagy arra hivatkoznak, hogy "ez a törvény és alkalmazni kell". Sajnos ez ritkán konstruktív, kutatások igazolták, hogy egy vita után az ember sokszor nem arra emlékszik, hogy kinek volt igaza, hanem, hogy ki milyen érzéseket ébresztett benne. Környezetemben élő románok kíváncsian kérdeznek, tőlem várják, hogy elmagyarázzam, mi is történik pontosan. Az őszinte kíváncsiságuk nem is emlékeztet a fórumok dühöngő hozzászólóira. Teljesen nyilvánvaló, hogy egy széles társadalmi réteg kimaradt a tájékoztatásból. Relatív kívülállóként felvázolom, hogy ugye jelenleg is van magyar oktatás, ezt kellene némileg kiszélesíteni és talán intézményesen önállóbb keretet adni neki. Miért? Talán mert a jelenlegi vezetőség gáncsoskodik, a magyar vonal így nem tud fejlődni. Ebben már elbizonytalanodok. Én sem ismerem az összes részletet. Általánosabb kérdés: miért kell magyar nyelvű felsőoktatás? Erre még nehezebb válaszolnom. Én középiskola után csak angolul tanultam. Az én területemen ez egyértelműen előny: a friss szakirodalom angol, kutatás érdemben csak angol nyelven történik. Nyilván az orvostudományban sok más szempont is létezik. Arról beszélek kérdezőimnek, hogy fontos, hogy a betegekkel anyanyelven érintkezzen az orvos. Kérdés: de hiszen ha románul végzi az egyetemet, akkor is tud a beteggel magyarul beszélni, viszont jobb munkalehetőségei lesznek az országban. Vagy arról van szó, hogy az orvosok Magyarországra akarnak menni? Nem, nem erről van szó, mondom. Arról mesélek, hogy van ez a magyar közösség, szeretnénk ha lenne a jövőben is élénk kulturális élete, értelmisége, szakmai társaságai, kutatása, ha lenne közösségként jövője. Ha románul tanulok, nehezen tudok majd egy magyar szakkönyvet megérteni, vagy esetleg írni, egy konferencián részt venni, a nyelv státusza csökken, erodálódik, a nyelv kiszorul a közéletből. Beszélgetőpartnerem azt mondja, érti, hiszen ez olyasmi végül is, mint amiről a besszarábiai románok is beszélnek. Magyarázatból tőlem általában ennyire telik, hiszen kívülállóként csak egy kis részletét értem a MOGYE ügynek, és erre se mindig jut időm, energiám. Ki kellene mindezt érthetően, alaposan, választékosan, konfrontációmentesen, hitelesen, románul elmagyarázza? A MOGYE magyar vezetői? A magyar diákszövetség? A magyar pártok? Nem gondolok többre egy egyszerű FAQ-nál. Válaszok a leggyakoribb kérdésekre. Tisztázni minden félreértést, kifogni minden ellenérvből a szelet. Az első kérdéseket fel is vázoltam. A többi megtalálható a román nyelvű fórumokon, a tüntetők tábláin, a TV műsorok hozzászólásaiban. Ezt kellene e-mailben, közösségi oldalakon küldözgetni, fórumokra bemásolni, ismerősöknek ajánlani, hogy mi magunk is jobban megértsük, és hogy ne beszéljünk el továbbra is egymás mellett. A szerző informatikus, a címet szerkesztőségünk adta.
7. Astalavista 1. Az anyanyelved az anyanyelved. Ezt nem kell magyarázni.
6. nihil @Astalavista:
5. aszaltaviszta @nihil: és 1.200.000 magyar közül egyetlen egy sem adózik, vagy miért csak a teleormani adójából kellene fenntartani a magyar kart???
4. Annamari Amikor én egyetemre jártam, a szakomon nem volt magyar nyelvű oktatás (Babes-Bolyai, 1994-1998). Ennek ellenére elvégeztem, mert érdekelt a dolog. Amit nem értettem egyből meg románul, annak utánanéztem magyarul is, így lettem kétnyelvű szakember.
3. bolyai.eu http://www.bolyai.eu/ervek.php?m=3
2. n értelmes írás. rmdsz, emnt, mpp, sfsjlfsioj pr-osai?...
1. sz @n: nekem is tetszett az írás. a fent említett sokbetűs szervezetek részéről még üdvözlő, bátorító vagy ebben a témában pertnerségi közleményt se sűrűn találtam... |
Kedves olvasóink, leveleiket a reply [kukac] transindex.ro címen, és/vagy a szerzők mailcímén várjuk. Levélíróink egyszersmind a szöveg közléséhez is hozzájárulnak, hogyha a fenti mailcímre írnak; vagy ha közvetlenül a szerzőknek válaszolva a levél tárgyában vagy szövegében jelzik, hogy írásukat olvasói levélnek szánják. Szerkesztoségünk az így publikált levelekért jogdíjat nem fizet. Az olvasói levelek rovat szövegeit a Transindex szabadon választja ki; de tartalmukkal nem feltétlenül ért egyet. Szerkesztőségünk fenntartja jogát a közlendő írások szerkesztésére, és arra is, hogy a közlési hozzájárulás ellenére az adott szöveget mégse hozza nyilvánosságra, illetve utólag eltávolítsa szerkesztett felületeiről. Szóval a cím: reply [kukac] transindex.ro. > Ide nézz a figurára! (Meg a pártom logójára…) > Európa szeme rajtunk van > Evolúciós partnerünk a kutya > Találkoztam egy nővel 2. > Történelmi atlaszok > Hisztéria, vagy mégsem? > Miért hiszterizált a marosvásárhelyi magyar közélet? > Találkoztam egy nővel 2. > A tehén az tehén volt, a tej az tej > Borboly Csaba: Erősebb alkotmányos védelem kell a helyi autonómiának > Engi Adél: Hisztéria, vagy mégsem? > Ferencz Csaba: Tegyünk a helyére néhány tévedést > Kuszálik Péter: A lényegre kellene figyelni > Ferencz Csaba: Olvadó spanyolviasz > Borboly Csaba: Deres darás március > Borboly Csaba: Alkotmányjogi okoskodások > Kuszálik Péter: Elindult (?) a párbeszéd > Hermann Gusztáv Mihály: Pledoarie pentru niște „istorici” rătăcitori > Marius Diaconescu: Răspuns pentru Hermann Gusztáv Mihály > Marius Diaconescu: Válasz Hermann Gusztáv Mihálynak > Ferencz Csaba: Válasz- és köszönetféle Kuszálik Péternek > Kuszálik Péter: Hiba van a kréta körül > Kovács Péter: Hol terem az autonómia? > Kuszálik Péter: Egy el nem küldött levél 2010-ből > Borboly Csaba: Nyílt válasz egy kiábrándult lelkes fiatalnak > Boldizsár Zeyk Zoltán: Ha nem egy a zászló, akkor hatágú a síp? > Sütő Gergely Zsolt: Sütő András micsodája, mint desktop-magyarságpolitikai tényező > Cziprián-Kovács Loránd: Románia jelenlegi területi felosztása és az abból adódó gondok > Szanyi Tibor: Szanyi Tibor válasza a Murok-díjra |