2017. szeptember 24. vasárnapGellért, Mercédesz
10°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város
reply.transindex.ro

KONZULTATÍV JELLEGGEL

Meg kell változtatni a népszavazási törvényt

Borboly Csaba utolsó frissítés: 2011-11-10 14:53:40

Romániában súlyosan sérül a népszuverenitás elve. A nem kellően átgondolt szabályozás alapján a népszavazások eredménye nem köti a helyi/országos döntéshozókat.

A napokban igencsak aktuális téma a helyi referendumok szervezése, és sokan beszélnek vagy írnak erről anélkül, hogy elolvasnák a népszavazási törvényt. A jogszabály rendelkezései viszont egyértelműek: a közigazgatási határok kérdésében tartandó helyi népszavazások konzultatív jellegűek, érdemi, döntési jogosultsággal e vonatkozásban csak a parlament rendelkezik. Sajnálatos módon ez az állítás nemcsak a közigazgatási határok ügyében tartott népszavazásokra igaz, hanem minden népszavazásra, legyen az helyi vagy országos.

A nem kellően átgondolt szabályozás alapján a népszavazások eredménye nem köti a helyi/országos döntéshozókat, tehát az tulajdonképpen csak konzultatív jellegű, nincs kötelező ereje. Elég, ha csak az államelnök által kezdeményezett népszavazásra gondolunk, hogy belássuk, annak eredménye nem köti a parlamentet, és ha akarják, eleget tesznek a népszavazáson kikristályosodott eredménynek a képviselők számának csökkentése tárgyában, ha pedig nem akarják, akkor meg nem. És sajnálatos módon ez a helyzet a helyi/megyei népszavazásokkal is, különösen a közigazgatási beosztás vonatkozásában, ugyanis a közigazgatási beosztás kérdésében megfogalmazott népakaratot, a hatályos törvényi rendelkezések szerint, ha akarja, figyelembe veszi, ha akarja, nem veszi figyelembe a román parlament. Ezért ha maradnak a jelenlegi törvényi rendelkezések, mi itt Székelyföldön vagy bárhol az országban szavazhatunk bármiről bármit, a döntést Bukarestben hozzák meg.

Én ezt a helyzetet nem tartom a demokráciával összeegyeztethető állapotnak, és ezért tartom szükségesnek a népszavazási törvény módosítását, a népszavazások kötelező erejének, a népszavazási eredmény kikényszeríthetőségének, törvényi garanciáinak a megteremtését, mert amíg ez nincs meg, addig a helyi vagy országos népszavazás a következményét tekintve nem több, mint egy nagymintás közvélemény-kutatás (exit poll), amelyet ha akar, figyelembe vesz a döntés által érintett politikai testület (helyi/megyei tanács, parlament, kormány), ha meg nem akarja, akkor figyelmen kívül hagyhatja minden jogi következmény nélkül.

Remélem, a népszavazásokat kezdeményezők tudatában vannak ennek a jogi helyzetnek, és közösen dolgozhatunk azon, hogy ez megváltozzon, mert amint a fentiekben is említettem, amíg a hatályos jogrendbe nem építenek be világos és egyértelmű garanciákat a népszavazások eredményének kikényszeríthetőségére, addig a népszavazás nem lesz több, mint politikai demonstrációs eszköz, mint a tüntetés, a tiltakozás, az aláírásgyűjtés.

A hatályos jogi szabályozás szerint a közigazgatási határok módosítása esetén helyi népszavazásokat kell tartani ugyan, de annak eredményétől függetlenül bárhogyan dönthet a kérdésben a román parlament. Egy település, egy megye lakossága nem rendelkezik eszközzel arra, hogy egy általa nem óhajtott átszervezést megakadályozzon, vagy netán egy általa óhajtott változtatást kikényszeríthessen. Bukaresti politikusok a fejünk felett dönthetnek e kérdésben, és álláspontom szerint ezen a helyzeten változtatni kell, mert ez nem egyeztethető össze a Románia alkotmányában foglalt alapelvvel, mely szerint a nemzeti szuverenitás birtokosa a nép, amely azt közvetve, képviseleti szervek útján, illetve közvetlenül, népszavazáson (referendum) gyakorolja. Demokráciában a népszuverenitás közvetlen gyakorlásának lehetősége alapvető, fontos kérdés, ám ez a jog, a hangzatos alkotmányos rendelkezés ellenére, meglehetősen korlátozott.

Meggyőződésem, hogy a közigazgatási beosztás, a fejlesztési régiók határai, a decentralizálás folytatásának szükségessége kérdésében a lakosságnak nemzetiségtől, lakóhelytől függetlenül van véleménye, világos álláspontja, bárhol is él az országban. Ez az álláspont csak akkor juthat érvényre, ha a népakarat megnyilvánulhat, és e kérdésekben nem a politikai pártok fognak sajátos hatalmi érdekeik által vezérelve a nép feje fölött dönteni.

Konstanca megyében a hétvégén megtartott népszavazás rámutat a népszavazást szabályozó törvényi keretek hiányosságaira, a kérdéskör szabályozatlanságára. Ez is indokolttá teszi a jelenlegi törvényi keretek felülvizsgálatát.

És indokolttá teszi a törvény módosítását az a visszás helyzet is, hogy például a lakosság bizonyos százaléka (10–20%) az általa fontosnak tartott helyi ügyekben nem kezdeményezhet helyi népszavazást, mert annak privilégiuma csak a politikusokból álló helyi/megyei tanácsot illeti meg. A lakosság közvetlenül csak a helyi/megyei tanács feloszlatása, illetve a polgármester/megyeitanács-elnök visszahívása kérdésében kezdeményezhet helyi népszavazást, de más, e személyi kérdéseknél fontosabb ügyben már nem.

Vallom, a romániai politikai elit akkor jár el helyesen, ha lehetővé teszi a lakosság számára, hogy a helyi közösségeket foglalkoztató fontos kérdésekben ügydöntő (nem konzultatív) helyi/megyei népszavazásokat kezdeményezhessen. Megyei tanácsi elnökként számos esetben szembesültem olyan helyzettel, amelyben a lakosság döntő része beruházások, fejlesztések, közszolgáltatások privatizációja kérdésében világos, a helyi politikai elitével ütköző állásponttal rendelkezett, de a lakossági álláspont nem tudott érvényre jutni a közvetlen demokrácia érvényesülését gátló törvényi rendelkezések miatt.

Annak érdekében, hogy a fentiekben ismertetett, illetve minden más, a helyi közösségek által fontosnak tartott kérdésekben a népszuverenitás közvetlenül megnyilvánulhasson, időszerű a választási törvények most napirenden levő módosításával egyszerre a népszavazási törvényt is megváltoztatni, hogy a jövő évi választásokkal egyszerre, költséget kímélő és eredményességet biztosító módon, szerte az országban, ahol igény van rá, helyi népszavazásokat lehessen tartani. Ezáltal biztosítható, hogy a népszavazáson az állampolgárok sokan, az eredményességhez elegendő számban vegyenek részt.

Ezért kezdeményezem az RMDSZ szövetségi elnökénél, Kelemen Hunor elnök úrnál, hogy az RMDSZ alakítson ki egy munkacsoportot, amelyben kidolgozhatjuk a módosítóindítványokat a népszavazásról szóló 2000. évi 3. számú törvényhez.


Borboly Csaba,

az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának elnöke,
Hargita Megye Tanácsának elnöke

Csíkszereda, 2011. november 9.