2020. február 27. csütörtökÁkos, Bátor
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város
reply.transindex.ro

HÍRHÁTTÉR

Kedvezőbb roaming-díjszabást ígér az EU

Naphegyi Andrea utolsó frissítés: 2007-03-12 15:36:11

Szükséges-e a kiskereskedelmi árak szabályozása? Ha igen, hogyan történjék? És hogyan szerez tudomást a felhasználó a rendelkezésére álló választási lehetőségekről?





Átléptem a határt. Hívlak majd, amikor visszaérek – olvasom barátnőm sms-ét a visszautasított hívás után. Külföldön vagyok, mondjad gyorsan – válaszol suttogva a teremben mellettem ülő úr. Vagy, akárcsak én, az ember három mobiltelefonnal jár. Gondolom, ismerős helyzetek.

De a jó hír az - legalábbis ha EUs köröknek hinni lehet - hogy idei nyaralásunk során már legalább 60 százalékkal kevesebbe kerül beszámolni más EU-tagországban nyaraló szüleinknek a tengerpart gyönyöreiről.

Épp ezért március 8-át az EPP-ED frakció nem a nőknek, hanem a kommunikációnak szentelte. Mentségükre szolgáljon, a néppártiaknak a nők egyik kedvenc témájuk.

A Gunnar Hökmark frakció-alelnök által moderált meghallgatás keretében a jogalkotók és telekommunikációs szolgáltatók számos kérdést elemeztek: Hogyan lehet nagybani kereskedelem terén jobb szabályozást elérni oly módon, hogy a szolgáltatóknak maradjon mozgásterük? Hogyan biztosítható az, hogy a mobiltelefon felhasználónak


kedvező árakat nyújtsanak

úgy, hogy a szabad verseny megmaradjon? És végül, hogyan tehetik ezeket az információkat hozzáférhetővé a telefonáló számára úgy, hogy tájékoztassák ugyan, de ne halmozzák el fölösleges információval?

A telefon-díjszabás terén számos érdek ütközik. A szolgáltató érdeke, hogy termékét, azaz a percdíjat minél jobb áron adja el, a fogyasztó érdeke, hogy ezt minél olcsóbban kapja meg.

Végül egy adott országnak egymásnak ellentmondó érdeke, hogy polgárai minél előnyösebb áron telefonálhassanak, ugyanakkor a területén bejegyzett telekommunikációs cég minél nyereségesebb legyen, mert így több adót fizet.

És akkor az Európai Uniót nem is említettem, amelynek 27 különböző piaca működik, és ebből szeretnének az Európai Bizottság javaslatára egységes belső piacot kovácsolni.


Nagybani vs. kiskereskedelmi díjszabályozás

Mind az Európai Bizottság, mind az Európai Parlament és az EU-n belül működő mobilszolgáltatók egyetértenek abban, hogy a roaming telefonbeszélgetések terén szükség van az egységes szabályozásra.

Az EPP-ED frakció által szervezett meghallgatáson jelenlévő osztrák, német, svéd, holland, belga, ír telekom-cégek képviselői abban is egyetértettek, hogy a nagybani (wholesale) kereskedelem terén meg kell találni azt az egységes szabályozási rendszert, amely mindenki – felhasználó és szolgáltató – számára előnyös lehet.

Abban viszont élesen különbözik az európai intézmények és a szolgáltatók véleménye, hogy a kiskereskedelmi (retail) díjszabás esetén is szükséges-e felső határ vagy átlagár meghatározása.

Ha jóhiszemű akarok lenni, akkor elfogadom a szolgáltatók érvét, miszerint a kiskereskedelmi ár megszabása


megöli a szabad piaci versenyt,

egységesített ár révén megvonja a felhasználótól a választás lehetőségét, és csökkenti a szolgáltatók által eszközölt fejlesztéseket.

Ha azonban az EB szabályozástervezet és EP jelentés érveit olvasom, és felhasználók véleményét is meghallgatom, akkor azt mondom, hogy a nagybani kereskedelem csökkentett díjszabása nem jutott el arányos módon a felhasználóhoz.

Az ausztriai hegyekben nemcsak helikopterrel lehet fejleszteni, ahogy ez elhangzott, egy megszabott díj mellett még mindig marad elegendő játéktér, ami pedig a profitot illeti, forgalom-növekedés esetén ez alig fog csökkenni.

A kérdés összetett, hiszen a szakértők szerint a kiskereskedelmi ár megszabása a fejlesztések jelentős csökkenését vonja maga után, illetve amennyiben a szolgáltatóknak felső határral vagy középértékkel kell dolgozniuk, és ez az országon belüli értékhez kötött, az eredmény az országon belüli díjemelés is lehet.


Átlagár vs. felső határ

Olyan szolgáltató is jelen volt a meghallgatáson, amely belátta, hogy ha az EU a kiskereskedelmi árat szabályozni akarja, ezt meg is teszi, éppen ezért nem annak szükségessége ellen, hanem annak milyensége mellett érvelt.

A kérdéskör elemei: átlagár vagy felső határ megszabása teszi egyszerűbbé és könnyebben alkalmazhatóvá a rendszert, külön díjat kell-e megszabni fogadott és kezdeményezett hívás esetén, hatékony-e egy úgynevezett "Euro díj" bevezetése.

Az Európai Fogyasztók Szervezetének szakértője azzal érvelt, hogy az átlagárak bonyolulttá teszik a rendszert, éppen ezért egy felső határt kell megszabni mind a nagykereskedelmi, mind pedig a kiskereskedelmi díj esetén.

Ezt az MTR (mobile termination rate), azaz a végződési díj alapján szabnák meg. Ez az a díj, amelyet egymás felé fizetnek a szolgáltatók, és amely természetesen meghatározza a felhasználó felé képzett árat is. A roaming díj ennek meghatározott többszöröse lenne.


A felhasználó szerepe

A szóban forgó téma egyik aktív szereplője a felhasználó. Alapkérdésként az merült fel, hogy az "Euro díjnak" választható vagy automatikus díjszabásnak kell-e lennie, illetve, hogyan lehet az új rendszert átláthatóvá tenni a telefonáló számára.

Mind az EU-s intézmények, mind pedig a szolgáltatók a felhasználónak biztosított választási lehetőség mellett érveltek, illetve egyetértettek abban, hogy az információt csak egy sms erejéig kell "push" formában továbbítani, ezenkívül ingyenes hívással kell a telefonáló számára lehetővé tenni a további tájékoztatást. Ez már "pull", azaz lekért információnak minősül.


És ami várható

A következtetéseket az Európai Parlament részéről az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság tagja, a Roaming Szabályozás jelentéstevője, Paul Rübig foglalta össze.

Ő egyetért az MTR alapján történő felső határ megszabásával, a felhasználónak biztosított "opt-in", azaz választási lehetőséggel, a tájékoztatás fentiekben ismertetett "push/pull" jellegével, valamint a "sunset clause" bevezetésével, ami azt jelenti, hogy amennyiben a szabályozás eléri célját, és a roaming díjak a rendelkezésekkel összhangban csökkennek, a rendelkezást hatályon kívül helyezik.

Az optimista forgatókönyv szerint az EP már első olvasat után, májusi plenáris ülésén elfogadja a szabályozást, amelyet a tagországok az EB javaslatára 6 hónap után, az EP módosító javaslata szerint viszont azonnali hatállyal gyakorlatba ültetnének.


Naphegyi Andrea, Kónya-Hamar Sándor EP képviselő asszisztense