2020. február 27. csütörtökÁkos, Bátor
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város
reply.transindex.ro

HÍRHÁTTÉR

Az EU-ban újragondolják a televíziós szabályozást

Naphegyi Andrea utolsó frissítés: 2007-03-06 10:12:28

Kié a felelősség? Mi a médiafogyasztó szerepe? Hol kezdődik az emberi méltóság?

Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 89/552/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról – az európai joggyakorlatnak megfelelően bonyolult, keveset sugalló és az érdekességeket gondosan eltakaró cím.

Az irányelvet az Európai Parlament 2006. december 13-án fogadta el "első olvasat" után. Jelenleg a Tanácsnál van, ezután kerül vissza az EP-hez "második olvasatra". A végleges változat elfogadását követően a tagállamoknak két év áll rendelkezésükre, hogy az irányelvet átültessék a hazai joggyakorlatba. Hogy mi van mögötte? Megpróbálok néhány, ellentmondásokat is kiváltó elemet bemutatni.

A jelenlegi irányelv az 1989-től hatályos "Televízió határok nélkül" irányelvet módosítja, amely eredetileg minden, nagyközönségnek szánt televíziós program sugárzására vonatkozott, és amelyet az 1997-es módosítás során kiterjesztettek minden – egyébként folyamatosan látványosan fejlődő – audiovizuális szolgáltatásra, így az internetre is. Hogy mi tekinthető a jogszabály hatálya alá eső szolgáltatásnak? "Az audiovizuális médiaszolgáltatás fogalma a szerkesztői felelősség alatt álló tömegkommunikációs médiaszolgáltatásnak a nagy nyilvánosságot tájékoztató, szórakoztató és nevelő funkcióját öleli fel, és kiterjed az audiovizuális kereskedelmi közleményekre, de nem terjed ki a magánlevelezés különböző formáira, például a korlátozott számban szétküldött elektronikus levelekre." (A kiemelések az Európai Parlament módosításai az Európai Bizottság eredeti javaslatához.)


Szempont: a felelősség kiutalása

A jogalkotók szerint a szabályozás szükségességét az audiovizuális szolgáltatások egyénre és társadalomra gyakorolt hatása indokolja. A szabályozás pedig felelős egyéneket keres. Jelen esetben a felelős személy a szerkesztő, hiszen amint azt a jogszabály is előírja, a médiaszolgáltatás meghatározásának kulcseleme a szerkesztői felelősség. Ezen elem mellett azonban egy ellentmondásos elv is felmerül, a jogszabály ugyanis megerősíti a származási ország elvét és az egységes minimumszabályok alkalmazásának szükségességét. Az EP érve: "(...) ez az elv védi a nézőknek az európai programok széles skálájából való választásához fűződő jogait." Ebben az esetben tehát egy szolgáltatónak azon ország jogszabályainak kell megfelelnie, ahol bejegyzett, és nem annak, amelynek állampolgárai a szolgáltatást fogadják. Ennek eredménye például, hogy számos svédországi szolgáltató Nagy-Britanniában jegyzi be cégét, hiszen így kevésbé szigorú szabályoknak kell megfelelnie. A felelősség tehát a származási országot terheli. Ezzel együtt az irányelv egyes paragrafusai értelmében a szerkesztőknek a fogadó ország(ok) szabályozásaival is tisztában kellene lenniük.


Szempont: a fogyasztó szerepe

Egy másik érdekes kérdés a lineáris és nemlineáris média közötti különbségtétel, amely szabályozásbeli eltérést is von maga után, a jogalkotók szerint ez utóbbi esetében az enyhébb rendelkezéseket a fogyasztó választási, befolyásolási és a termék felett gyakorolt ellenőrzési lehetősége indokolja. A kulcsszó "passzív" vs. "aktív" médiafogyasztás. A szakértők szerint azonban a szabályozásnak a jelenleginél élesebb, pontosabban értelmezhető különbséget kellene tenni a lineáris és nemlineáris médiaszolgáltatás között.


Szempont: az emberi méltóság

A legvitatottabb elem azonban az EP által eszközölt módosítási javaslat, amely az eredeti cikkelyt "A tagállamok alkalmas eszközökkel biztosítják, hogy a joghatóságuk alá tartozó szolgáltatók által nyújtott audiovizuális médiaszolgáltatások és audiovizuális kereskedelmi kommunikáció nem tartalmaz nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló gyűlöletkeltést" kiegészíti az "és az emberi méltóságot semmilyen formában nem sérti" kritériummal.

A látszólag ártalmatlan módosítás olyan magas labdát jelent a vitatott ügyben eljáró bíróság számára, amelyet bármikor leüthet, hiszen olyan kritérium, amely bármely helyzetre "ráhúzható". Érdekes vita tárgya lehet azonban, hogyan alakítható ki ez a kritériumrendszer, hol húzódik az az egészséges határ, amely megőrzi a szólásszabadság és véleménynyilvánítás szépségét, de tiszteletben tartja a különböző kisebbségek jogait is. A jogalkotó szerint az irányelv végleges változata elveti az EP ezen módosítását, és nem enged teret a szólásszabadság ily módon való korlátozásának.

A szerző Kónya-Hamar Sándor EP képviselő asszisztense